A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Malommegi tető 'a terület legmagasabb része'. 1841, 1842: Malom megvölgy oldal' terület enyhe lejtője', 1864: Malommegi rét 'kis rét a Malom-völgyben'. A terület az egykori vízimalmáról kapta a nevét. A meg szó jelentése: 'valaminek a hátsó, mögöttes része'. A Malom-völgy egy része be van építve. Mészárszék 1820: Mészárszék, Mészár Szék. A belterületen levő urasági mészárszék volt, melynek pontos helyét nem ismerjük. Mész-hegy 'Cserépfalutól északra kelet-nyugati irányba húzódó hegyoldal, tetején legelővel'. 1848: Mész hegy. Részei: 1841: Mészallya 'a Mész-berekkel azonos', 1820: Mész Árnyék, 1848: Mészárnyékán, 1859: Mész árnyéka, 1864: Mészárnyék 'délnyugati kitettségű hegyoldali szőlő', 1834/5: Mészárnyék kövese 'a Mész-ámyék kőomlásos része'. Az árnyék szó a napnak kevéssé kitett részt jelöl. 1842: Mész berek, 1843, 1848: mészberek 'a Belső-Ispán-szél és a Berezdalja közötti terület', 1841: Mész berke allya 'a Mész-bereknek a patakhoz közeleső része', 1770: Miß oldalpromonhorium, 1788: Mész oldal szőllő, a 18. század vége, 1859: Mész oldal, 1848: Mészóldal, 1864: Mészoldal 'a Mész-hegy északi oldalán levő szőlőterület', 1859: Mész tető 'a Mész-hegy fennsíkja'. Mai további részei: Mész-árnyéki híd 'kőhíd a Hidegkút vizén', Mész-berki gödör 'a Hideg-kúttól a falu északi részéig húzódó árok', Mész-berki-patak 'patak, amely a Mészberken folyik át, és a Hór-patakba torkollik'. A terület nem a mészkőről kapta a nevét, hiszen az ott nincs, hanem a kőporról, amelyet mészpornak is neveztek, és ezen a helyen meglehetős gyakoriságú. Miklós luga '682 m magas hegy Cserépfalu, Kács és'Kisgyőr határában'. 1248: myklousluga. 1864: Miklósluga. Részterületei: 1788: Miklós hegyesse, 1820: Miklós Luga Óldal, 1844: Miklós luga oldal, 1844: Miklós lúga verő (déli, napos oldal). Részterületei Cserépfaluban: Miklós-lyuk-tető, Miklós-lyuk-verő, Kácson és Kisgyőrben: Miklós-lyuktető. Mindhárom községben Miklós lugának vagy Miklós lúgának ejtik. A Miklós luga egykori jelentése: 'Miklós nevű ember rétje'. A szláv eredetű (nem szlovák!) lugát tudákos etimológiával hivatalosan lyukra változtatták, pedig az 'barlang'-ot jelent. Mirhó-nyak 'az Alsó-Csákány és a Vereskő-völgy közötti nyereg alakú gerinchajlat 512 m magasságban'. 1788: Mirkó nyaka, 1844: Mirhó Nyak. A mirhó jelentése: 'vízlevezető árok, vadvizes terület', a nyak pedig térszínformát jelöl: 'két hegyet összekötő keskeny hát'. Mocsáros-fertő 1844: Mocsáros fertő. Ma Mocsáros-háznak nevezik, a Szár-hegy közepén 365 m magasságban levő erdésztelepülés. Innen indul a Mocsáros út, amely az Ispán-széli útba torkollik, majd a faluba vezet. Móhalma 'a Mocsáros-háztól a Gesztenyés-nyakig húzódó hegyvonulat, 673 m magasságban'. Ejtése: Móuhalma. 1788: Mohalom, 1820: Mók Halma, 1826-1830: Mohalma, 1844, 1864: Móhalom. Részterületei: 1788: Mohalom allya 'a Móhalma alsó része', 1788: Mohalom hegyesse 'a Móhalma felső része'. További mai részei: AlsóMóhalma 'a Móhalma délnyugati része a Mocsáros-ház felé', Alsó-Móhalmi-tető 'az Alsó-Móhalma legmagasabb része, 634 m', Felsö-Móhalma 'a Móhalma északnyugati része a Vékony-bércig', Móhalma-fark 'a Móhalma és a Belyvács-völgy találkozásánál levő elkeskenyedő hegyorom'. Összetett szó: 'egy Mók nevű ember halma'. A 18. század második felében élt Cserépfaluban egy Mók Gergely nevű ember. Az ő tulajdona lehetett ez a rész. Az elnevezés tehát nem régibb a 18. század második felénél. Nádas 'a Nyomó és a Dóc-part közötti mocsaras rész'. 1771, 1841, 1842, 1843, 1864: Nádas. Mai részei: Nádast kiskút 'a Dóc keleti lábánál levő forrás', Nádas-oldal 519