A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára
Kecskeorr. A Kecskeorom szó összerántásából keletkezett még a 19. században a Kecskor elnevezés. A néphagyomány szerint kecskelegelő volt ott. Részterülete: 1839: Ketskor lápa 'északnyugat irányú, ellaposodó völgy. Mai részterületei még: Kecskor-orom 'a Kecskor legmagasabb része, 318 m', Kecskor útja 'a Kecskorba vezető dűlőút'. Kenderföld 'a Fehéres aljától a Falukútig terjedő, enyhe lejtésű terület'. Ejtése: Kendérfőüd. 1842, 1843\ Kenderföld, IRAK. Kenderföld. Eredetileg kendert termesztettek itt, de a 20. század közepén már felhagytak vele. Ekkor burgonyát ültettek ide, s lett a neve Komprifőüd. Képszer 'a faluból északra menve a műút két oldalán elterülő dombos szántó'. 1841, 1842, 1843, 1859: Belső képszer 'a műút keleti, a patakra lejtő oldala', nevezik Kis-képszernek is, 1841, 1842, 1843, 1848, 1859, 1864: Külső képszer 'a műút nyugati, dombos oldala', nevezik Nagy-képszernek is. A kép szónak a régiségben volt 'szobor' jelentése is, a szer pedig olyan területet jelöl, amely a faluhoz közel esik. Ezen a területen tehát még a reformációt (1576) megelőző időben valamelyik szentnek a szobra állhatott, és erről kapta elnevezését ez a terület. Kerek-hegy 'bükkzsérci műút nyugati oldalán levő domb, szántó'. 1842, 1843, 1848:, 1864: Kerekhegy, 1859: Kerek hegy. Nevét alakjáról kapta. Mai részterülete: Kerek-hegy-árnyék 'a Kerek-hegy északi oldala'. Keserűalma-völgy 'észak-déli irányú, a Hór-patakba torkolló völgy a Fidóctól északra'. Ejtése: Keseröüjalma-vőügy. A 18. század vége, 1864: Keserű alma völg}'. Nevét a keserüalmátói (latin nevén Citrullus colocynthis, egyéb nevei: epetök, keserűuborka, mérgestök, sártök) kapta. Keserűnek ugyan keserű, de nem alma. Ez a gyomnövény a Közel-Keletről került hozzánk, és a tökfélékhez tartozik. Szárazságtűrő és mérgező hatású. Kis adagban mint hashajtót használták. Kocsma 1764: Cserépfalusi Kortfma, 1820: Kortsma. Urasági kocsma volt a falu belterületén. Pontos helye nem ismeretes. Kósik sor 'utca a falu északi részén'. Hívták Zsérci útnak is, ma: Arany János utca. Elnevezését az ott lakó Kósik nevű családoktól kapta. Körtvélyes-lápa 'a Karácsony tisztásától keletre fekvő lápa'. Ejtése: Körtéis-lápa. 1859: Körtvélyes lápa. Nevét az ott levő vadkörtefáktól kapta. A Körtvélyes név ma már nem él, csak a Körtés. Kőistálló 1784: Kő Istállónál. Urasági istálló lehetett. Talán apaállatokat tartottak benne. Valószínűleg a falu valamelyik szélén állott. Közép-szék 'a Fiók-lápától délre déli kitettségű hegyoldal, legmagasabb pontja 581 m'. 1771: Közép hegy, 1820, 1844: Közép Szék, 1864: Középszék. Részterülete: 1788: Közép szék lápa, 1820: Közép Lápárul 'a Hór-völgybe torkolló kelet-nyugat irányú lápa'. Mai részei még: Középszék-fertő 'dagonya a Közép-szék területén', Közép-szék-orom 'a Középszék sziklás csúcsa', Közép-szék teteje 'a Közép-szék legmeredekebb része'. A közép elnevezés arra utal, hogy Cserépfalu erdeinek a közepén van, a szék szó egykori jelentése: 'mocsaras hely' volt. Kukukk sor 'a Kossuth és a Váraljai utcákat összekötő utcácska'. 1864: Kukuksor. Ezután több neve is volt: Ubickóu köz, Zsidó köz, Pere köz. Eredetileg a Kukukk ragadványnevű Hüvelyes család lakott ott. Az Ubickó, a Pere is ragadványnév (Mizser), a Zsidó azért, mert ott állott Grünbaum (cserépiül: Gimbarom) vegyesboltja az 1920-30-as években. 517
