A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

terület eredetileg gyümölcsös volt. Érdemes megjegyezni, hogy Bükkaranyoson is volt és van is Aranygomb nevű szőlőhegy. Áruló bolt 1820: Arúló bolt. Vegyesbolt lehetett a község belterületén. Nem tudhatjuk, hogy hol állott. Bácsvár 'az Apasomától északnyugatra fekvő öbölszerű, délkelet-délnyugati kitettségű hegyoldal, magassága 645 m'. Ejtése: Bádzsvár. 1788: Básvár tető, 1864: Básvár. Mai része: Bácsvár-orom 'a Bácsvár legmagasabb pontja, 657 m'. Nevének eredete ismeretlen. Baglyas 'az Őr-hegy és a Miklós luga közötti két hegy'. Ejtése: Bagjoss. Részterületei: 1788: Baglyos lápa 'délkelet-északnyugati irányú lápa', 1844: Baglyos tető. Mai további részterületei: Kis-Baglyas '604 m magas hegy', Nagy-Baglyas '667 m magas hegygerinc'. Nyilván sok bagoly lehetett itt. Baglyos 'déli-keleti irányú domboldal Cserépváralja felé'. 1848, 1859, 1864: Baglyos. Részterülete: Baglyos-lápa 'észak-déli irányú völgy, szántó'. A terület a baglyoktól kapta a nevét. Balóca 'a falutól nyugatra eső domb'. 1771, 1864: Balócza, 1848: Balocza, 1841. „Széfüves tető melly balyostyának is neveztetik". A balyostya szó a Balóca elírása, elhallása. A név szláv eredetű: a blatuce 'kis tó' átvétele, illetve magyarosodása. A Balóca legmélyebb részén volt a Balóca-tó, innen származik a meglehetősen régi elnevezés. Hívják még Balokcá-nak is, mondván, hogy a községtől balra esik, de ez csak utólagos népi magyarázat. Az ország több helyén is találunk Baláca-Balóca földrajzi nevet. Békaháza 'nyugat-délnyugati irányú erdőterület, Káccsal határos'. 1788: Béka háza, 1814: Belda háza, 1820: Belda háza, 1820: Béka Háza, 1841: Béka ház, 1864: Békaháza. Az 1814-es adat lehet az eredeti: Belda vagy Bélda háza. E területen lehetett egy Belda nevű erdőmesternek a háza. A szokatlan Belda házát értelmesítették Béka házára. Bár meg kell jegyezni, hogy a Béka családnév előfordul a régiségben, még ha ritkán is, de nem itt. Bekecs 'a Nyomó déli oldalán levő szőlő és gyümölcsös'. 1771: Bekets vinea, 1820: Bekets. A néphagyomány azt tartja, hogy megművelésekor le kell vetni a bekecset. A magyarázat egyszerűbb: 1655-ben Bekecsi Pál volt a falu bírája (később is előfordul a neve). Ő telepíthette a szőlőt és gyümölcsöst, vagy az övé is volt. A Bekecsi-szőlő kifejezésből alakult ki a Bekecs elnevezés. Belsősor 'a falunak a Hór-pataktól keletre eső része'. 1815: Belsősor. Hivatalosan nem, de szóban ma is él. Eredetileg csak az egyik oldala volt beépítve, később már mind a kettő. Nevezték Vízetúl-nak is. Belyvács 'kelet-délkeleti irányú hegyoldal a Baglyastól északkeletre, egy része Kisgyőrhöz tartozik'. Ejtése: Bejvács, Béivács. 1827-1830, 1844: Belyvács. Részterületei: 1788: Belvás tető, 1820: Belyvács Tető 'a Belyvács legmagasabb része'. 1788: Bélvág kút (elírt adat), 1814: Belyvács kút, 1851: Belvács kútja, 1864: Belyvács (forrás) 'bővizű kúta Belyvács-rét északi oldalán'. 1788: Bélvás verő 'a Belyvács déli oldala', a verő szó jelentése: 'napnak kitett hegyoldal'. Mai további részei: Belyvács-rét 'tisztás a Belyvácson', Belyvács-völgy 'rövid, észak-déli irányú völgy' Felső-Belyvács-lápa 'nyugat-keleti irányú lápa, a Vékony-bércre lejt'. A Belvács-Belyvács szó jelentése ismeretlen. Bendegár 'dél-nyugati kitettségű száraz, köves hegyoldal a Hármas-fertői nyugatra'- 1788, 1820, 1864: Bendegár. Mai részterületei: Alsó-Bendegár-lápa 'a Bendegár 510