A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

déli részén a Móhalma-völgybe torkolló lápa', Felső-Bendegár-lápa 'a Vékony-bércre lejtő lápa'. A Bendegár név eredete ismeretlen. Berek 1864: Alsó berek, Felső berek. Azonosak az Alsó- és Felső-réttel. Ejtése: Berek. A többit lásd Rét alatt! A berek szó jelentése: 'vizenyős terület, rét'. Berezd-tető 'délen a Baglyos, északon a Mész-tető határolja'. Ejtése: Bérész-tetőü. 1771: Berecz Tető, 1841, 1842, 1843, 1859: Berezd tető, 1864: Berezdtető. Részterületei: 1858, 1864: Berezdalja 'a Berezd-oldal nyugati részétől a patakig nyúló terület' 1841: Berecz oldal, 1848: Berezd oldal, 1864: Berezdoldal, 1848: Berezdóldalfark 'a berezdi kőbánya', 1864: Berezd part: azonos a Berezd-oldallal. Mai részei még: Berezdalja út 'a Berezd alatt húzódó utca', hivatalos név, Bérézd-Berék út 'a berezdi pincékhez vezető út. A Berezd név keleti szláv eredetű: bereszt 'szilfa'. Egykor sok szilfa lehetett itt. A Berecz adatok elhallás eredményei. Bodzás 'Cserépfalu és Kács területén levő hegy'. 1248: bozyasheg [egykori ejtése: bozjáshegy], a 18. század vége: Bodzás rét 'a Bodzás kisebb része'. Ejtése: Boddzás. A terület a jellegzetes növényéről, a bodzáról (Sambucus nigra) kapta a nevét még a 13. században. Mai részterületei: Cserépfalun: Bodzás-rét, Bodzás-tető, Rácson: Bodzáslápa, Bodzás-rét, Kis- és Nagy-Bodzás. Borház 1764: Borháznál, borház. Valószínűleg a Pást-gödörben volt egykori dézsmapincével azonos. Büdös-tó 'a Dóc déli oldalán levő vizenyős terület'. A 18. század vége: Büdös tó rét, 1814, 1848: Büdös tó. A vízben elkorhadt növények kellemetlen szagáról kapta a nevét. Cigány 'nyugati kitettségű domb az Ispán széle és a Garázda között'. Ejtése: Cigá". 1770: Czigány berke promonthorium, a 18. század vége: Czigány berk szőllö, 1820: Czigány berke, 1864: Czigányberek. Részterülete: 1848: Czigány szőlő alja. A néphagyomány azt tartja, hogy a tennés itt nem megbízható, azaz: cigánykodik, hazudik. Az 1700-as évek második harmadában szegkovács cigányok telepedtek le a falun kívül ezen a helyen. Nem sokáig voltak itt, mert a sok tolvajlás miatt presbiteri határozattal kitiltották őket a faluból. Előbb Cserépváraljára mentek, majd Sály-Latorban telepedtek le. A 19. század legeleje óta nem lakik cigány a faluban. Cinegés 'a Hidegkúttól keletre fekvő domb, legelő'. Ejtése: Cinegéis. 1820, 1841, 1864: Czinegés, 1844: Czinegésig. Nevét az ott található sok cinegétől kapta. Csákány 'az Alsó- és a Felső-Csákány közös neve a Magas-tetőtől délnyugatra'. Ejtése: Csáká". 1827-1830, 1844, 1864: Csákány. 1788: Alsó csákány, 1820, 1844: Alsó Csákány '641 m magas meredek hegy, a Hór-völgyig húzódik'. 1788: Felső tsakány, 1820,1844: Felső Csákány '647 m magas hegy az Alsó-Csákánytól északra'. További mai részei: Csákány-tető 'a Felső-Csákány legmagasabb pontja', Alsó-Csákány-lápa 'északkelet-délnyugati irányban húzódó lápa, a Hór-völgybe torkollik', Felső-Csákány-lápa 'a Felső-Csákány közepén húzódó lápa. A terület sziklás, mészkőben gazdag, csákánnyal termelték ki az égetésre szánt mészkövet, így a munkaeszköz lett a névadás alapja. Cseres 'a Lejtő-lápa része' (együtt szokták emlegetni vele). Ejtése: Cserés. 1788, 1864: Cseres, 1820: Cseres erdő. Sok cserfa lehetett ezen a helyen, nevét innen kapta. Cserje a XVIII. század vége: Cserje. Csak egyszer bukkan fel, nem tudjuk lokalizálni. Nyilván bozótos terület volt. Talán a Galagonyással lehet azonos. Csurdóka 'az Ör-hegy déli, dombos része, szántó'. 1771, 1832, 1842, 1843, 1864: Csurdóka. Mai részei: Kis-Csurdóka 'a Cseresznyés-patak melletti terület', Nagy511