A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Fogas Tóth Balázs: A cigándiak lótartása a táj átalakulásának tükrében

1790 4 8 41 62 27 1798 0 0 46 80 15 1800 0 0 40 66 19 1802 2 4 43 84 18 1828 0 0 41 84 15 Nagycigánd Év Ökrös gazdák száma Jármos ökör Lovas gazdák száma Igás lovak Igaerő nélküliek 1725(?) 15 45 5 12 2 1773 14 28 13 23 7 1776 15 29 8 29 11 1780 30 30 1785 7 14 14 25 9 1790 0 0 17 34 18 1798 0 0 23 48 9 1800 0 40 1802 0 0 26 49 7 1828 0 0 31 69 9 Látjuk, hogy Kiscigándon hamarabb megtörtént a váltás. Az 1770-es években itt már elbillen az arány, míg Nagycigándon kb. fele-fele a két igavonó száma. 1800-ra pedig teljesen eltűnik az ökör és a 20. századig - egészen a téeszesítésig, amíg létezett a paraszti üzem - a ló maradt a meghatározó igavonó Cigándon. E változások mögött én két döntő tényezőt vélek felfedezni, amelyek közösen eredményezték az előbb elmondottakat. Az egyik egy történelmi tényező, míg a másik földrajzi-ökológiai változás. Először is azt a sajátosságát emelném ki a falunak, hogy a középkortól fogva több birtokosa volt. A birtokosok közti birtokper szakította egyébként ketté Kis- és Nagycigándra a falut aló. században. Ezen belül meghatározó volt még, hogy egyik birtokosának sem Cigánd volt a családi fészke. Mivel nem itt laktak, ezért az úrdolgát általában központi birtokaikon végeztették. Ahány birtokosa volt Kis- és Nagycigándnak, annyifelé kellett menniük, szolgálni gyalogos vagy igás munkájukkal a lakosoknak. Lássuk, hova is? Az 1772-ben elvégzett úrbérrendezés átfogó képet mutat e tekintetben a faluról. Az ebben szereplő helységeket most a birtokosok neve nélkül ismertetem. Cigánd jobbágyai többek közt Nagytárkányba jártak, mind a gyalogosak, mind az ökrösök is. Az iratok szerint Micskére is jártak aratni („aki ide hat mérföld," és ha ez igaz, akkor ez az igen távoli, Bihar megyei Margitta melletti falut takarja). Ezen kívül Kótajban a szántási és más munkák, illetve a szüret alatt egészen a szőlő fedéséig tartózkodtak. Ezen túl tartoznak 3 öl fát és 500 szőlőkarót készíteni és szállítani Tiszaeszlárra, hasonlóképpen fát szállítani Nagyhalászra. Jártak még a szabolcsi Kécske faluba és Ibrányba. Ha a zétényi járás 1833-as nemesi összeírását vizsgáljuk, a következő falvakban találjuk Cigánd nagyobb birtokosait: Majláth gróf Perbenyiken, Orosz Károly Szerdahelyen, báró Sennyey Istvánná Páczinban, Sennyey Károly Bélyen, Sennyey János Páczinban, 499