A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

P. Fischl Klára-Rebenda János Pál: Gelej-Pincehát bronzkori település-struktúrájának rekonstrukciója

GELEJ-PINCEHÁT BRONZKORI TELEPÜLÉSSTRUKTÚRÁJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA P. FISCHL KLÁRA-REBENDA JÁNOS PÁL Gelej neve a bronzkori szakirodalomban nem ismeretlen.' A Gelej-Kanális- (több esetben Kanalasként említve) dűlőben és Gelej-Beltelek kertek (Belterület kertek) területén 1963-ban Kalicz Nándor és Patek Erzsébet (Kalicz 1970, 102-103), majd 1966 és 1968 között Kemenczei Tibor folytatott feltárásokat (1. kép). Az említett területekről már az 1930-as évek óta kerültek be leletek ajándékként illetve kisebb ásatások során a Herman Ottó Múzeumba.

2 A két területen a füzesabonyi kultúra fiatal, de még nem koszideri korú (RBA2b) nem összefüggő, de egykorú temetőrészlete került napvilágra (Kemenczei 1979). A Kanális-dűlő területén feltárt 130 sírós, pilinyi kultúrába sorolható temetőrészlet még nem publikált,

3 Kemenczei Tibor azonban több cikkében érinti a temetőrészlet kronológiai besorolását. 1965-ben a geleji Kanalas-dűlőből Leszih Andor 1930-as ásatásából származó leleteket a pilinyi kultúra bárcai csoportjának fiatalabb szakaszába sorolja (Kemenczei 1965, 8

4). E leletekből ad válogatást monográfiájában (Kemenczei 1984) a XVII. Tábla 17, 18 és 2l-es képein.

5 A temető első részletesebb értékelésére 1975-ben került sor (Kemenczei 1975, 56-61, Abb. 4, 5/1-5). Ez alkalommal Kemenczei Tibor a 3 közölt sír (105, 153, 241) bemutatásán keresztül a leletanyag urnamezős - elsősorban Cseke és Csórva - kapcsolataira tér ki,

6 de a temető teljes leletanyagát a RBD időszakba sorolja a késő pilinyi fejlődés keretébe. A bemutatott, elsősorban csekei párhuzamok alapján úgy véli, hogy a Cseke csoport, mely részt vett a Csórva csoport kialakításában, az észak-alföldi területek érintésével húzódott délre, befolyást gyakorolva a késő pilinyi kultúrára, és így létrehozva a Kyjatice-kultúra kialakulását elősegítő folyamatot. 1 A lelőhely kora és középső bronzkori kerámiaanyagának feldolgozását és értékelését Rcbcnda János Pál, a késő bronzkori lelctanyagét Pusztainé dr. Fischl Klára végezte cl. 2 Csak Gelej megnevezéssel 1931 -bői Bclényi Gábor ajándékaként füzesabonyi bögrék (HOM Ltsz.: 53. 403.1-2; Kemenczei 1979. Taf. I1I/4-5). Egyéb információ nélkül füzesabonyi és pilinyi edénytöredékek találhatók a 62.44.1-8 leltári szám alatt. Az 1930-as Leszih ásatás pilinyi töredékei az 53.579.1-6 és 53.582.1-2 leltári szám alatt találhatók. Nem egyértelmű a leltárkönyvi bejegyzés, de igen nagy valószínűséggel még ehhez a lcletanyaghoz tartozik az 53.580.1-2 leltári számú pilinyi lclctanyag is. A Herman Ottó Múzeum 1953 előtti leltárkönyvében Leszih Andor, Mcgay Géza és Klein Gyula neve szerepel a később 53.358.1-53.398.1 számon bclcltározott első 12 Kanális dűlői sír lelctanyaga mellett. A sírok anyagát Kemenczei Tibor közli (Kemenczei 1979. 7-8, Taf. I és Taf. 11/1-4). Szintén közli Kemenczei Tibor a többi, a Kanalas-dűlő területéről előkerült vételként és ajándékként a múzeumba jutott füzesabonyi tárgyat is (HOM Ltsz.: 53. 399.1-405.2; Kemenczei 1979. Taf. 11/5-22, Taf. III/1-7). Ez utóbbi lclctanyag eredeti leltárkönyvi bejegyzése mellett már csak Klein Gyula és Mcgay Géza neve szerepel és ásatás illetve vétel megjegyzések. Az 53. 405.1-2. számú füzesabonyi edényekről tudjuk, hogy Bársony István ajándékaként kerültek a múzeumba. 3 A teljes lclctanyag feldolgozás alatt: Kemenczei Tibor, P. Fischl Klára. 4 Erre a helyre hivatkozva értékeli úgy Furmanck a geleji temetőt, mint az „otományi" és pilinyi kultúrák egymásra gyakorolt hatásának egyik példáját (Furmanck 1977. 323). 5 HOM Ltsz.: 53.579.1; 53.579.2; 53.580.1. 6 Az idegen elemeket tartalmazó sírokhoz sorolja még a 86., 125., 126. és 268. sírokat. 45