A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Orosz György: „Jézus egyszer templomba ment... "A „Második merseburgi ráolvasás" pogány-keresztény szövegvariánsai mint az elasztikus missziós stratégia hatékony eszközei

varázsigék keresztény imák külső mázát öltötték magukra és így ima formájú ráolvasások keletkeztek.

1

4 Különösen arra hívom fel a figyelmet, hogy a katolikus papok hírhedt létrehozói és alkalmazói voltak a varázsformuláknak. Lutheránus falvak lakói katolikus varázslókhoz fordultak segítségért és katolikus papokat hívtak meg magukhoz, hogy igénybe vegyék az ő áldásukat.

1

5 Nyugatról Oroszországba a 17. században a katolikus legendák és vallásos versek valóságos hulláma érkezett, amelyek a vándorló vak énekes koldusok (kaleki perechozie) számára a költészeti alkotótevékenységükhöz gazdag anyagot biztosítottak.

1

6 Füves- és gyógyszerkönyvek nagy áradata is jött velük együtt, amelyek babonás receptek és ráolvasó formulák tömkelegét tartalmazták. A német telepesek Oroszországba kétségkívül magukkal hozták hazájukból szokásaikat és népköltészetüket. A varázsformulák területén a legnagyobb hatást nyilvánvalóan a német remeték fejtették ki. Megfigyelték, hogy az orosz emberek a 18. század második felében Szaratov kormányzóságban szükséghelyzetben a német varázslóhoz fordultak segítségért, és tőle német nyelven írt amuletteket kaptak.

1

7 A két merseburgi ráolvasást csak a 10. században jegyezték le, mégpedig egy keresztény szerzetes vetette őket papírra, egy latin nyelvű kéziratos könyv üresen álló lapjára. Tette ezt annak ellenére, hogy ezek a varázsigék tartalmukat tekintve teljes mértékben pogány szövegek. Mivel 1841-ben a merseburgi székesegyház könyvtárában bukkantak rájuk, ezért merseburgi ráolvasásoknak nevezik őket.

1

8 Az első ráolvasás a szabadító varázslás révén a hadifoglyok kiszabadítására szolgált.

1

9 A második ráolvasásnak egy ló kificamodott lábának a meggyógyítását kellett eredményeznie.

2

0 A keresztény szerzetes azért jegyezte le a két pogány varázsigét, mert szilárdan hitt mágikus erejükben, s nem pedig azért, hogy kipróbálja, jól fog-e a tolla. A „Második merseburgi ráolvasás" olyan figyelemre méltó hasonlóságot mutat egy régi indiai varázsigével, hogy nagy valószínűség szerint mindkettő egy ősi indogermán alapformulára vezethető vissza.

2

1 Heinrich Gusztáv az általa írt német irodalomtörténetben magyar fordításban közli az ,fitharvavédából" (IV, 12) ezt az óind ráolvasást.

2

2 14 Karskij 1926. 9., 11. 15 Mansikka 1909. 103. 16 Orosz 1993., 1994a., 1996., 1997., 1998a., 1998b., 2003a., 2003b., 2006b., 2006d., 2007a., 2007b. 17 Mansikka 1909. 103., 110., 128. 18 Hcinrich 1886-1889. I. 25-26.; Vogt-Koch 1913. I. 4.; Krcll-Ficdler 1968. 5-6.; Halász 1987. 17. 19 Groscclosc-Murdoch 1976.51-52. 20 Groscclosc-Murdoch 1976. 52-53. 21 Vogt-Koch 1913. 1.4. 22 Hcinrich 1886-1889.1. 27. Az „Atharvavéda"a hinduizmus szent szövegeinek egyik gyűjteménye. Tartalma szerint mágikus himnuszok, varázsformulák és más szövegek keveréke. A kutatók úgy vélekednek, hogy az „Atharvavédát" a Krisztus előtti utolsó évezred második felében kanonizálták, és csak ezután lett egy rangra emelve a másik három „Védával" („Rigvéda", „Samavéda", Yajurvcda"). A másik három „Védával" összehasonlítva az „Atharvavéda" mindig arról volt híres, hogy mindenekelőtt a mágiával van kapcsolatban. Atharvan eredetileg azt jelenti, hogy ,tűzpap'. Mágikus formulák alkalmazása, amelyek segítenek a betegeket meggyógyítani, az atharvan hatáskörébe tartozott. Az „Atharvavéda" igen nagy jelentőséggel bír annak megismerésében, hogy milyen orvosi elképzelések és nézetek voltak ama időkben. L. erről: http: //dc.wikipcdia. org/wiki/Atharvavcda 454