A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Orosz György: „Jézus egyszer templomba ment... "A „Második merseburgi ráolvasás" pogány-keresztény szövegvariánsai mint az elasztikus missziós stratégia hatékony eszközei

Erdélyi Zsuzsanna azt írja ide vonatkozólag, hogy a „Második merseburgi ráolvasás" egész Európában elterjedt. Nem csak a néphagyományban él csaknem napjainkig, hanem bekerült számos középkori kódexbe is.

2

3 A „Második merseburgi ráolvasás" a célkitűzése alapján a fehér mágiához tartozik: segít. Tartalma szerint gyógyító varázsige: egy ló kificamodott lábának a meggy ógyításához kell segítséget nyújtania. Módszere szerint az analógiás mágiához sorolandó: azon az alapelven nyugoszik, hogy hasonló hasonlót eredményez. Formai felépítés szerint ez egy kéttagú ráolvasás. Az első rész, ami megelőzi a tulajdonképpeni varázsformulát, a varázsigének egy korábbi sikeres alkalmazásáról tudósít. Wodan lovának kificamodott lábára hierarchikus felsorolásban istennők olvastak rá; végül is magának a hatalmas Wodannak sikerült a gyógyítás, mert ő értett hozzá a legjobban. Csak a második rész tartalmazza a tulajdonképpeni varázsformulát. Minden kéttagú ráolvasás az analógiás mágiához tartozik. A kereszténységre való áttérés után is fenn tudott maradni a „Második merseburgi ráolvasás" a nép ajkán, de hosszú időn keresztül még a papok egy bizonyos körében is. Az idők folyamán ezt a varázsigét keresztény szellemben átköltötték. Tanulmányomban a „Második merseburgi ráolvasás" négy pogány-keresztény szövegváltozatát közlöm: az egyiket („Jézus egyszer templomba ment") Heinrich Gusztáv irodalomtörténete nyomán,

2

4 a másodikat Erdélyi Zsuzsanna folkloristától vettem át („Lábfájásra"),

2

5 két további pedig Pócs Éva etnográfus „ Magyar ráolvasások " című könyvéből származik.

2

6 A mágia és az imádkozás egymással éles ellentétben állnak. A mágia a saját akarat átvitele a környező világra. A mágus maga akarja uralni a világot és a természetet, saját erejéből szándékozik azokat kormányozni. Az imádkozás ezzel szemben keresztény értelemben vett könyörgés. Jézus Krisztus az ima erejéről a következőt mondotta:,,Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek" (Mt 1,1).

2

1 A Miatyánk a kereszténység alapimádsága. Jézus-imának

2* is nevezik, mert a Biblia tanúbizonysága szerint Jézusnak tulajdonítják. A Miatyánk két szövegváltozatban található meg a Bibliában: a hosszabb variáns Máté Evangéliumában (Mt 6,9-13),

2

9 a rövidebb Lukács Evangéliumában (Lk 11,2-4).

3

0 A Miatyánkot az újonnan megtérített germánoknak feltétlenül meg kellett tanítani: egyrészt a papoknak, másrészt a laikus népnek. A Miatyánk lefordítása a középkori népek nyelveire egyik alapfeltétele volt a keresztény missziónak. Nagy Károly császár egyik törvényében kijelenti: Aki nem tudja a Miatyánkot, az nem keresztény.

3

1 Nagy Károly 810-ben kibocsátotta az „Ediktum a papokkal szemben támasztott követelményekről" című rendeletét. Ebben egyebek közt ezt olvashatjuk: „LA következőket minden klerikusnak meg kell tanulnia: az Athanasius szerinti katolikus hitet és minden egyebet a hitről. 2. Az apostoli Hitvallást. 3. Az Úr Imáját annak minden magyarázatával teljesen meg kell érteniük."

3

2 23 Erdélyi 1999. 123. 24 Hcinrich 1886-1889. I. 26-27. 25 Erdélyi 1999. 122, Ms 9. 26 Pócs 1986. II. 429X30, X» XV. 1. 2., 431, JV« XV. 1.9. 27 Biblia 1992. 1103. 28 Sjögren 1991. L. még idevonatkozólag: Haag 1989. 1252-1254. 29 Biblia 1992. 1102. 30 Biblia 1992. 1177. 31 Félcgyházi 1967. 330-332. In: Szigeti 2001. 182. 32 Übers, von Wolfgang Lautemann. Zitiert nach: Geschichte in Quellen, Bd. 2, bearbeitet von Wolfgang Lautemann. München, 1970, S. 85. In: Hug 1981. 167-168. 455