A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Szabó István: A Herman Ottó Múzeum észt grafikai gyűjteménye

2. kép. Herald Eelma: Hidak II., 1974. (linóleummetszet, 625x535 mm) Ltsz.: 85.40. szemünkben azonban újra egységes képpé szerveződő motívumai nyomán. (Kritikus pil­lanat 1967.) A hatvanas évek egy-egy lapjának részletgazdagsága szinte túlnő a linóleumtechni­ka lehetőségein. A dekoratív térkitöltés sajátossága mellett a formáknak, az alakok moz­gásának szimmetrikus elrendezésű vissza-visszatérő ritmusa uralja ezekben az években művészetét. A hetvenes évekre a formákat kitöltő elemek díszítő játéka háttérbe szorul, új stiláris sajátosságként fedezzük fel kompozícióinál a fehéren hagyott részek funkcióját. Rafinált kompozíciójú 7a//m«-változatai az észt főváros számos művészi feldolgozásá­nak legszebb darabjai. Herald Eelma is kedveli a sorozatokat. Úgy véli, egy-egy bonyolultabb gondola­tot többféle vizuális megoldással jobban körbejárhat. A legbravúrosabb az öt darabból álló Vasárnap sora. Ünnepen az ember félreteszi az idegfeszítő problémákat, amennyi­ben teheti, szórakozik és pihen. Eelma a különféle vasárnapi gondtalan tevékenységből válogatja lapjai témáit. Sport, a sétatéri üldögélés, az önfeledt szórakozás mellett még a vasárnapi nagytakarítást is érintve. A figurák gyors mozgásának, az egymásba montíro­zott alakok ritmusának, formáinak kitűnő kompozícióival találkozunk ezeken a lapokon. Az arc, a fej legtöbbször csak kontúrokkal jelzett, szándékosan üresen hagyott. A mozgás érzetét a padon iildögélők soránál tömegük, egymást követő, összeolvadó formáik, az ab­laktörlőknél azonos alakjuk, testhelyzetük sokszorozásával éri el. Az ötödik lap kinyújtott kezekkel, talpaival felénk repülő, ugró alakja viszont magát a vidám, felszabadult „vasár­napi kedélyt" egyetlen figurával fogalmazza meg. 430

Next

/
Thumbnails
Contents