A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Szabó István: A Herman Ottó Múzeum észt grafikai gyűjteménye

1. kép. Jiiri Arrak: Kalevipoeg-illusztráció X. (litográfia. 179x175 mm) Ltsz.: 85.80. rendezett kiállítása alaposan megbolydította a közvéleményt. Kifogyhatatlan szerkesztési ötletekkel komponált képein, csupán érzékeny grafitceruzája vastagabb vagy vékonyabb vonalaival alakította formáit. Bizonyítva, hogy az igazi művész számára elég egy ceruza és lenyűgözheti a világot. Rajztudása, kompozíciós elgondolásai alapozzák meg sokszorosított grafikáit is. Fametszetek, rézkarcok is szép számmal találhatók munkái között, de elsősorban linóleumtechnikával dolgozik. Ezen a téren vált az észt grafika nemzetközi hírű képviselőjévé. Első sikerét diplomamunkájával, A. H. Tammsaare

2

5 Jog és igazság című társadalmi regényének első kötetéhez készített fametszeteivel érte el. 1964-ben már az ő illusztrációival adták ki az opusz első részét, öt évvel később pedig az Eesti Raamat kiadó külön kötetben jelentette meg Eelma teljes családregényt átfogó 16 fametszetét. Tammsaare műve 1975-ben újabb lapok, most már linóleumba metszésére ösztönzi, ekkor készül Vargamüe címmel újabb három kitűnő munkája. A cím a regény cselekményének helyszínére, Észtország középső részének mocsaras vidékére utal. A felületek aprólékos és változatos megdolgozásával, a legkülönbözőbb formavariációjú, ritmikusan egymás mellé helyezett vonalkákkal mindenfajta képi illúzió megidézésére képes. Lombokkal dús fákat látunk, pedig egyetlen levelet nem rajzol. Virágba borult mezőt, egyetlen ismert formájú virág nélkül, fénylő-kavargó tejutat, csillagok nélkül. (Virágzás 1968; Tejút 1969; Tenger 1969.) De különféle űrjárművek, csigákkal-halakkal teleszórt tengerpart és feszültségekkel terhes bolygónk jelenik meg sajátosan elvont, 25 A. H. Tammsaare (1878-1940) Jog és igazság című ötkötetes önéletrajzi műve az cszt társadalom fejlődését mutatja be az 1870-cs évektől 1925-ig. 429