A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Egri Mária: Egy huszadik századi fametsző, Patay Mihály (1910-1956)
fel a riporter a müvésznövendéket, aki a tárlaton Köcsögszárító és a Kicsi fehér meszelt szoba festményeivel szerepelt. Patay mindenekelőtt arról beszél, milyen része volt Pólya Tibor, 2 2 majd Aba-Novák Vilmos szakmai segítségének főiskolai tanulmányainak megkezdésében. Szerénységét, választott pályájára való tudatos felkészülését bizonyítják a riporter kérdéseire adott válaszai: „Én sohase voltam még megelégedve egyetlen munkámmal sem, úgy érzem, egyik képem sem sikerült olyanra, amilyennek elgondoltam. Legfontosabb egy művésznél a szigorú önkritika, s az állandó tanulás... Ismerni kell az anatómiát, meg kell tanulni jól komponálni. Sokan azért festenek túlmodern, kompozíciótlan s hibás anatómiájú alakokkal telt képeket, mert nem tudnak jót. A naturalizmuson túl vagyunk, a festőnek nem kell feltétlenül természethűségre törekedni, de csak az stilizálhat, aki naturalisztikusan is tud festeni. Ez az igazi művészet. A festészet célja ma: minél kevesebb eszközzel minél többet kifejezni!" Figyelemre méltó, amit főiskolai képzéséről, szubjektív problémáiról jegyez meg: „Művészettörténetet, filozófiát tanulunk, nyelveket, németet és franciát. Az ember agya nem tud egyszerre mindent befogadni. Hiszen, mikor Pestre kerültem, még társaim beszédjét is alig értettem, tele volt számomra érthetetlen idegen szavakkal. Sokat kellett pótolnom a négy polgári után." 2 3 Patay Mihály életében döntő változást hoz, amikor szakot vált, és bekerül Varga Nándor Lajos grafikai osztályába. Felfedezi, megtanulja és egy életre eljegyzi magát a fametszés technikájával. Mestere minden támogatást megad számára, így eléri, amivel csak nagyon kevés művész dicsekedhet - még főiskolás korában kiállíthat az egyik legnevesebb fővárosi kiállítóhelyiségben. 1935-ben az Ernst Múzeum CLII. csoportkiállításán Arnos Imre, Remsey Jenő festőművészek és Redő Ferenc grafikus társaságában bemutathatja 25 metszetét. 2 4 Idézzünk dr. Lázár Béla előszavából: „A főiskola grafikai osztályából kezd kirajzani az új nemzedék. Az új tanár, Vargha professzor módszere más, mint jeles elődjéé, Olgyay professzoré volt. Míg ez utóbbi a rembrandti hagyományból akart új magyar grafikai iskolát kitermelni, addig előbbi - angol hatás alatt - a tiszta vonal nemességének formáihoz vezeti rá növendékeit. Patai Mihály is a gyöngéd és lágy átmenetek gyöngyözésében bujálkodik. Fametszeteiben a fel-felbukkanó vonal fioriturái csillognak. De a játékosság nem az éjszaki ornamentika buja átabotája, mindvégig megmarad a tiszta és világos átmenetek határmesgyéi között. Szép és kellemes elindulás." Ugyanerről a kiállításról a Képzőművészetben Budai 0. Gábor ír: „Patai Mihály fametszetei a grafika e fajának méltó képviselői. A tárgy, a gondolat, még az érzelem is lehető legnagyobb mértékben érzékelhető nála, ami a fametsző számára, akit az anyagkötöttség, a színek hiánya szűk korlátok közé szorít, a legnagyobb dicséret. Itt minden kis fehér vonalkának és fekete mezőnek megvan a maga jelentése, hiányokat épp oly kevéssé találunk, mint fölösleget. A kidolgozás technikája elsőrangú, nagy gyakorlottságra vall, de ez talán nem is fontos, mert a fametszetnél az egyes részletnek vajmi kevés a művészi értéke. Az értékest, az artisztikust az egységes összkép adja, a művész érzéke, amely a fametszetnek megfelelő témát talált." 2 5 22 Pólya Tibor (1886-1937) 23 n. n. (név nclkül) 1932. 24 Az Ernst-Múzcum Kiállításai, CLII. csoportkiállítás. Budapest, 1935. április. Arnos Imre, Rcmscy Jenő festőművészek cs Patai Mihály, Redő Ferenc grafikusok. A kiállítást rendezték: Ernst Lajos és dr. Lázár Bcla. Ötödik teremben Patai Mihály fametszetei. 25 Budai 1935. 397
