A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Egri Mária: Egy huszadik századi fametsző, Patay Mihály (1910-1956)

figyelembe véve Chiovini Ferenc mellett másodikként költözhetett be a négy műteremlakás egyikébe. A kutatás során előkerült Patay-életrajzok hűen tükrözik az ötvenes évek első felének politikai közállapotát. A II. világháborút követő évek, majd az 1989-es rendszerváltozások átélői számára nagyon is ismerős a politikai igények mentén alakított önéletírás. Hangsúlyeltolódásokkal, megváltozott előjelű szerepvállalással, letagadott, majd előkerült ősökkel, kiszínezett magántörténelemmel. Kit a karriervágy, kit a túlélés kényszerített önéletrajza variációira. Gazdálkodó szülei, a fasizálódó Olaszországban elért művészi eredményei miatt Patay Mihály az utóbbi kategóriába tartozott. A Művészettörténeti Kutatóintézet dokumentumai között találtunk egy felragasztott cédulát az 1939/40 év római ösztöndíjasainál: „Patay Mihály (1910, Szolnok, róm. kat.) festőművész és grafikus. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte (v. Aba-Novák, Glatz és Varga professzorok). Olaszországi tanulmányait először Rómában, majd később Firenzében a R. Academia di Belle Arti-n Felice Carenánál

1

3 folytatta. Részt vett a Római Magyar Akadémia 1940. évi képzőművész-kiállításán, ahol fametszeteivel szerepelt. (Mussolini, XII. Pius arcképei, négerfej, firenzei látkép stb.) Nagyobb utazásokat tett, bejárta Nápoly, Herculaneum, Pompei, Paestum, Salerno, Ravello, Amalfi, Sorrento, Capri, Cumea, Baia, Pozzuoli, Siracusa, Tripolisz, Sabrata, Leptis Magna, Palermo, Arezzo, Bologna, Imola, Faenza, Milano, Pisa, Siena, Assisi, Padova és Velence vidékét.'"

4 Nem valószínű, hogy az ötvenes években nagy sikere lett volna „káderlapján" akár Mussolini, akár a pápa arcképének. Ugyancsak a Lexikonszerkesztés őriz egy gépelt, tintával aláírt levelet, amelyben a művész jelzi életrajzának megküldését. A gépelt levélen a szerkesztő ceruzával írott megjegyzése: „válaszoltam 1947. nov. 3." „A Szendrei-Szentiványi-féle Nagy Magyar Művészlexikon

1

5 Szerkesztőségének Budapest XI. Lágymányosi-utca 18. A Szabad Művészet f. évi 8. számában közzétett felhívásra hivatkozva életrajzi adataimat csatoltan tisztelettel megküldöm. A Lexikonból egy példányt előjegyzek. Kérem, szíveskedjék közölni, hogy a Lexikon előreláthatólag mikor jelenik meg és az előjegyzési díjat mikor és milyen összegben küldhetem. Szíves fáradozásukat előre is megköszönve vagyok Szolnok, 1947. október 26. Patay Mihály festő- és grafikusművész" 13 Carena Fclice (1879-1966) festőművész. 14 MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének Magyar Művészek Lexikona: Patay Mihály. 15 Szendrei János (1857-1927), Szcntiványi Gyula (1881-1956). Kettejük szerkesztésében jelent meg 1915-ben a Magyar Képzőművészek Lexikona I. kötete. Szcntiványi adattári gyűjtéseivel korábbi anyagukat kiegészítve kezdett a Nagy Magyar Művcszlexikon összeállításához. Halála után hatalmas anyaga a Művészettörténeti Dokumentációs Központba került. Ma az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete gondozza. A háború után megjelenő első Művészeti Lexikont Zádor Anna és Genthon István főszerkesztésével 1965-től adta ki az Akadémiai Kiadó. Az 1967-ben megjelent 3. kötet nem tartalmazza Patay Mihály nevét. 392