A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Matits Ferenc-Olbert Mariann: Petrasovszky Leó és Emmánuel festőművészek munkássága
oltalma-témájú, neorealista szentélyfreskót, amelyet az ikonosztáz majdnem teljesen eltakar. A freskó középpontjában a trónon ülő Mária helyezkedik el, ölében a Kisdeddel, aki a baljával áldást oszt. Feje fölött két lebegő angyal hatalmas koronát tart. A kép bal oldalán áll Mária mellett Szent Mihály arkangyal, egyik kezében a máriapócsi bazilika makettjével, ami utalás arra, hogy ő a templom védőszentje. A szentély északi oldalán található az Aratás jelenete, ahol a dolgozó paraszt fölött három angyalfigura helyezkedik el: az első az új kenyeret, a második egy kéve búzát tart, miközben imádkozik. A déli oldalon található a Szőlőmüves-jelenet, amelyben a kapáló parasztfigura fölött is három angyal szerepel, akik közül a legfelső az Üdvösség Kelyhét tartja a kezében. A két freskó az Oltáriszentség apoteózisaként értelmezhető. Petrasovszky Emmánuel műve a heroizálórealista paraszti figurák ábrázolásában rokonítható Kontuly Béla - hasonló időben készült Mária élete freskóival, amelyek a sümegi ferences kegytemplom hajójában találhatók. Mivel a kegytemplom oldalfalait annyira megtörik az ablakok és a pillérek, hogy falfestésre alkalmatlanok, a baziliták javasolták Petrasovszkynak, hogy az üvegablakokon a kegyhellyel és a görög katolikus egyház történetével foglalkozó jeleneteket örökítsen meg. 3 5 1946-ban először a szentély két ablakát tervezte meg. Az oltártól jobbra található a Krisztus Szent Szíve-ablak, amelynek felirata a felső szalagon: ,,A TE SZIVED MINDNYÁJUNKAT FIÚ ISTEN EGYESÍTSEN", alatta pedig: „Az ungvári Szent Unió 300-éves emlékére 1646-1946 ". Ekkor egyesült ugyanis Ungváron az orosz ortodoxia egy része a római katolikus egyházzal. A szentély másik ablaka a Mária Szíve-ablak „FORRÓ SZÍVŰ ÉGI ANYÁNK - KÖNNYES SZEMMEL TEKINTS REÁNK", alatta pedig „Az első csodás könnyezés 250 - éves emlékére 1696-1946 " felirattal. Palka József üvegfestő mester 1946-47-ben rakta be a festő által tervezett ablakokat. Mivel Petrasovszky Emmánuel nem volt megelégedve az elkészült üvegablakok színeivel, a későbbi ablaktervek mellé külön színvázlatokat is csatolt. Az ablakok témáit így állapította meg: „ ... a Kegyoltártól az ikonosztázion felé haladva köröskörül a templomban vissza a Kegyképhez, sorrendben a következő témákat ajánlanám: I. A Kegykép könnyezésének kezdete. II. Corbelli tanúságtétele már megvan, III. Omár és Willigsichen megtérése. (Szent Miklós képe mellett.), IV. A bécsi diadalmenet (Szent Mihály képe oldalán), V. Savoyai Eugén imája, VI. Rákóczi Ferenc rózsafüzérezik, VII. Második könnyezés 1715., VIII. Harmadik könnyezés 1905. A kóruson lévő ablaknak témája lehetne: a 250 éves jubileumnak valami illusztratív vagy szimbolikus megörökítése. " 3 6 Ez a tematika követi Tartally Ilona Ékes virágszál című könyvéhez készített illusztrációit, amelyek az üvegfestményekkel szinte azonos időben készültek. A későbbiekben módosult az ablakok elhelyezése: a templomhajó keleti szakaszában, az északi oldalon Damaszkuszi Szent János mint a Mária-himnuszok szerzője, a déli oldalon Polocki Szent Jozafát vértanú bazilita szerzetes. A kereszthajó északi szárában gróf Corbelli tábornok, az első könnyezés szemtanúja és A pócsiak a könnyező kegykép előtt, déli szárában Szűz Mária mennybevitele és Mária szeplőtelen fogantatása, a hajó északi bejárata felett Szent Anna leányával, Szűz Máriával, déli bejárata felett A hajdúdorogi eg'házmegye alapítása foglal helyet. 3 7 35 Lazók 1995. 44-45. 36 Petrasovszky Emmánuel levele P. Dudás Bertalannak. Kelt: 1947. december 21-én. Bazilita Levéltár, Máriapócs. (Leltározás alatt.) 37 A vázlatokat a nyíregyházi Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjteményben, valamint magántulajdonban őrzik. 372
