A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Matits Ferenc-Olbert Mariann: Petrasovszky Leó és Emmánuel festőművészek munkássága

IV. Petrasovszky Leó: Eperjes környéki táj, 1914. (vízfestmény, papír 17x26 cm) Mgt. (Fotó: Kalocsai Enikő) 1952-ben a kegytemplom parókusa, Bodnár Sándor még két ablakot, valamint egy Jézus Szíve-oltárképet rendelt. E két ablakterv -A hajdúdorogi egyházmegye alapítása a Szent Anna-ablakképpel együtt 1953-ban készült el, körülbelül egy időben a Szeplőtelen fogantatás-ablakkal. Petrasovszky Emmánuel szintén 1953-54-ben festette a Nagy Szent Vazul-oltárképet, a Jézus Szíve-oltárt Aranyszájú Szent Jánossal és Alacoque Szent Margittal.

3

8 Dudás Miklós püspök a keleti szertartású templomtól idegen Páduai Szent Antal és Szent Józsefszobrokat eltávolíttatta, helyükre olajképeket rendelt Petrasovszky Emmánueltől. A máriapócsi templom belső díszítése, a tíz üvegablak, a freskók és az oltárképek Petrasovszky Emmánuel főműveinek tekinthetők és külföldön is meghozták az elismerést: Adolf Maiss bécsi egyetemi tanár, művészettörténész a máriapócsi szentélyfreskót külön tanulmányban méltatta. Petrasovszky Emmánuel életének következő állomása Végardó. A végardói Istenszülő templomot 1829-30 körül építették klasszicizáló késő barokk stílusban. A templom fal- és mennyezetképeit Leó testvérével együtt festette 1948 és 1952 között, al secco technikával. Az oltárképet - Mária Jézussal - Emmánuel még az 1930-as években festette, s ennek akvarell vázlata fennmaradt.

3

9 A kép hátlapján a mecénás pap emlékét idéző felirat áll: ,,Az oltárkép főt. Kiss Gyula lelkész úr adománya 1930. évben. "A megrendelő Kiss Gyula 1897-1936 között volt parókusa a templomnak. A mennyezetfreskók az Istenszülőt a Gyermekkel, Mária megkoronázását, valamint Angyali üdvözletet ábrázolnak. A szentély díszítőfestését is Petrasovszky Emmánuel végezte. Végardó után 1952-ben Miskolcon, a Búza téri görög katolikus templomban dolgozott huzamosabb ideig, s itt is bátyja, Leó segítette. A templom Hricz József és Galter János épitészmérnökök terve szerint épült 1910 és 1912 között. Egyhajós, a kórusban egyenes záródású, toldalékokkal bővített, ötszögletű szentéllyel és sekrestyével bővülő tér. A szentélyt hat cikkelyből álló félkupola fedi, melynek mennyezetét és oldalfalainak freskóit a Petrasovszky fivérek együtt festették. Az ikonosztáz mögötti belső ív hat 38 A 2009-2010-bcn folytatott restaurálás alkalmával Szentkirályi Miklós restaurátor vezetésével feltárták az oltár 18. századi képeit, amelynek következtében a Petrasovszky Emmánuel által három, vászonra festett oltárképet eltávolították, vakkeretre erősítették és a Máriapócson működő Bazilita Múzeumban helyezték el. 39 Magántulajdonban. 373