A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Matits Ferenc-Olbert Mariann: Petrasovszky Leó és Emmánuel festőművészek munkássága

Miklós, a szigetvári hős kirohanása címmel, a pécsi Zrínyi Hadapródiskola számára, ahol testvére mint rajztanár dolgozott.

2

4 1936-ban és 1937-ben már a nagy kettős ünnepre készült az ország: az 1938. évi Eucharisztikus Nemzetközi Kongresszusra és Szent István király halálának 900 éves jubileumára. E két jelentős esemény előmozdította a korabeli egyházmüvészet fejlődését. Papp Antal címzetes érsek, miskolci apostoli kormányzó levélben fordult Petrasovszky Emmánuelhez, amelyben az ünnepségek előkészítésével megbízott Központi Bizottság tagjává kinevezte, s egyben felkérte: „ ... hogy a nagy és lelkes odaadást kívánó katholikus és nemzeti munkában részt venni szíveskedjen. "

2

S A második levélben még az alábbiakat fűzte hozzá Papp Antal címzetes érsek: ,,Ahol nagyobb emlékmű: árx'aház, népház, iskola, templom, köztér, oltár nem létesülhet a történelmi jelentőségű emlékének megörökítésére, ott legalább egy templomi szentkép, Szent Istvánt megörökítő kép, egy szép kivonulási körmeneti zászló vagy hasonló emlék kerüljön s annak felállítása vagy megszerzéséhez szükséges lépéseket, a gyűjtést már most kezdje meg a bizottság. "

2

6 Valószínűleg ennek köszönhető, a jubileumhoz kapcsolható a budapesti Rózsák terei görög katolikus Mária oltalma templom Szent István-freskója, valamint a múcsonyi - szintén görög katolikus - templom üvegfestményei, amelyek között szintén szerepel Szent István király-ábrázolás. A magyarországi görög katolikus templomok közül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múcsony község templomában található négy Árpád-házi szent képe: István, László, Erzsébet, Boldog Margit. Petrasovszky Emmánuel ezzel a témaválasztással a magyar ikonfestészet témakörét kívánta kibővíteni. Mucsony templomát Szent Péter és Pál apostolnak szentelték, 1878 után épült barokk stilusban, amely az idők folyamán fokozatosan bővült, 1925-ben kereszthajóval, 1928-ban elkészült az ikonosztáz, és 1953-ban készítette Petrasovszky Emmánuel a mennyezetfreskókat, amelyek az előbb említett magyar szenteket és az újszövetségi Szentháromságot ábrázolják. 1939-ben újabb olaszországi tanulmányútra ment Emmánuel, amelynek Róma, Firenze voltak fő állomásai. A II. világháború kitörése miatt pár évre megakadt művészi tevékenysége, mivel katonai szolgálatra hívták be. Nagykanizsán a tüzéreknél volt, majd az orosz harctérre, Kijev környékére került, végül 42 évesen szabadságolták.

2

7 Máriapócs Magyarország egyik legfontosabb kegy- és búcsújáró helye. A jelenlegi kőtemplom 1731 és 1756 között épült Bizánczy Gennadius György (1716-1733), majd Olsavszky Mánuel Mihály (1743-1767) munkácsi püspöksége alatt.

2

8 A máriapócsi kegyképet 1675-ben Papp István festő, Papp Dániel máriapócsi parókus öccse festette Csigri László megrendelésére, aki csodálatos módon tudott megszökni a Törökországba tartó janicsárok fogságából. A 70x50 cm-es Hodigitria (Útmutató Istenanya) ikon 1696. november 4. és december 8. között könnyezett, amelyről hivatalos jegyzőkönyv maradt fenn.

29 A csodatevő kegyképet 1697-ben I. Lipót császár Bécsbe vitette, nem sokkal később a 24 Hompothné Petrasovszky 1995. 10.; A festmény Petrasovszky István tájékoztatása szerint jelenleg Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar épületének előcsarnokát díszíti. 25 Papp Antal érsek levele Petrasovszky Manóhoz. Kelt: Miskolc, 1937. február 3-án. Magántulajdon. 26 Papp Antal érsek levele Petrasovszky Emmánuelhez. Kelt: Miskolc, 1937. február 4-én. Magántulajdon. 27 Hompothné Petrasovszky 1995. 8. 28 Puskás 1995. 170-177. 29 Janka 1996. 170-171. 370