A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Kápolnai Iván: A KALOT agrárifjúsági mozgalom és Mezőkövesd

kezdeményezőkészséget. Az elméleti tananyagot beszélgetés és vita formájában dolgozták fel, előnyben részesítve az „élőszót" az írással szemben. A többnyire protestáns (hazánkban főleg református) kezdeményezésre indult népfőiskolai mozgalomnak katolikus részről az 1940-ben megindult, sokágú, színvonalas képzést nyújtó érdi népfőiskola a legjelentősebb intézménye. Fölismerve a népfőiskolák jelentőségét a parasztság előrehaladásában, ezt további 19 követte az 1938-41 között többszörösen megnagyobbodott ország egész területén. Ideértve az 1938. és 1940. évi bécsi döntéssel Csehszlovákiából az Északnyugati és Északkeleti Felvidék átmenetileg visszatért déli részét, és Romániából Észak-Erdélyt, 1939 és 1941 -ben pedig a kárpátaljai és délvidéki területeket is. A jelenlegi határok közötti Magyarországra esett az 1940 és 1943 között alapított 20 népfőiskolából 12, a többi pedig a mai határainkon túlra. A népfőiskolák épületét a KALOT ajándékozás, vásárlás, társadalmi összefogás vagy bérlet útján szerezte meg. (Az alábbi felsorolásban a zárójelek közötti év a népfőiskola indulását jelöli.) A Dunántúlon Erden (1940) kívül Zircen Teleki Pál személyes támogatásával, valamint a ciszterci apátság és a társadalom összefogásával bérelt épületben létesült (1941) népfőiskolán csaknem kizárólag négyhetes ifjúsági vezetőképző tanfolyamokat tartottak, szem előtt tartva főleg a kisebbségek között élő magyarság szellemi-lelki gondozását. Püspöknádasdon (1942) a pécsi püspökség 45 holdas régi nyaralója a baranyai és tolnai ifjúság kertgazdasági képzését szolgálta, ezen kívül 6-7 tehetséges faragó legény népművészeti fejlődését segítette elő. A Szombathely melletti Kisitnyomban (1942) a népfőiskola Vas és Zala megye fiataljainak nyújtott kertgazdasági ismereteket, de a 9 hónapos tanfolyamot a 12 jelentkezőből csak heten fejezték be. A Sopron megyéhez tartozott kis település, Egyházasfalu Széchenyi népfőiskolája Apor Vilmos püspök és a parasztság adományából jött létre (1941). Megyebeli gazdák járták a falvakat-közülük többen 1945ben nemzetgyűlési képviselők lettek! - és jelentős összeget (30 ezer P-t) gyűjtöttek össze. Négyéves működése alatt közel ezer hallgatója volt több mint 200 községből. Egyesületi vezetőket képeztek, és kertgazdasági képzés folyt a népfőiskolán 8 állandó, ugyanannyi gyakori és mintegy 20 alkalmi előadóval, akik összesen több mint 4100 órát tartottak. A tananyag gyümölcstermelésen kívül különféle haszonnövények magjainak szaporítására irányult. Sokoldalúsága miatt a Hangya Szövetkezet mintafaluvá kívánta fejleszteni a települést. Tésztaüzeme naponta 300 kg lisztet dolgozott fel. Balatonberényben (1942) Hunyady József gróf bocsátotta rendelkezésre használaton kívüli parti ingatlanát népfőiskola céljaira, s itt egyesületi vezetőképzésen kívül nyolc-hónapos kertgazdasági tanfolyamokat is tartottak. A vegyes nemzetiségű Fejér megyei Vértesacsán József főherceg adománya tette lehetővé népfőiskola alapítását (1943) falusi sajtóbizományos és könyvterjesztő ügynökök képzésére. A német nyelvű oktatás meghiúsulása miatt azonban a német paraszt ifjak csak esetenként vettek részt a tanfolyamon. A dunántúli 7 népfőiskolával szemben a Nagyalfoldön csak 4 létesült. Szegeden (1941) bérelt épületben 44 személyes internátussal évente mintegy 150 hallgatót tudtak fogadni ifjúsági és felnőtt vezetőképző tanfolyamokra, Kecskeméten (1943) pedig a váci egyházmegye támogatásával a város és az egyházközség 20 holdas földjén épült népfőiskola. A viharsarki Endrődön (Ugrin József szülőföldjén) a község által adományozott ugyancsak 20 holdon létesült népfőiskola (1943) főleg kertgazdálkodási ismeretek terjesztésére. A protestáns többségű tiszántúli területeken a KALOT szervezkedés nem tudott számottevő eredményt felmutatni. Hajdúdorogon (1942) a görög katolikus egyházmegye áldozatkészsége hívta életre a népfőiskolát, amely kulturális tanfolyamokon kívül 353