A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Kápolnai Iván: A KALOT agrárifjúsági mozgalom és Mezőkövesd

40 holdas gazdaságában belterjes öntözéses kertgazdálkodásra és a telepítésre készítette föl a túlnyomóan nincstelen és/vagy törpebirtokos lakosságot. Az északi országrészben az egyik legmagasabb arányban katolikus többségű Heves megye székhelyén és érseki székvárosban, Egerben működött az egyetlen KALOT népfőiskola (1942), de csak ideiglenes jelleggel a magas bérleti díj miatt és rövid ideig. Az érsek rosszallotta 10 hold kerti föld felajánlását az egyházi birtokból, az érsekséghez tartozó Szabolcs megye területéről pedig hatóságilag kitiltották a KALOT népfőiskolát, így leapadt a népfőiskola bázisa. A trianoni határokon túl, a szlovákiai részen a Rimaszombathoz közeli Jánosiban (Rimavske Janovce) a Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) támogatásával 250 holdas telepesképző népfőiskola létesült (1941), Vágsellyén (Sala) a Pázmány-kastélyban a Kisalföld népe részére jött létre táj-népfőiskola (1942). Kassán (Kosice) a püspök és a város polgársága által építtetett népfőiskola (1943) a magyar és szlovák nép együttélését szolgálta. A második világháború után a Szovjetunióhoz, majd a független Ukrajnához került Kárpátalján az ungvári (Uzshorod) népfőiskolát (1942) magyar, szlovák és ruszin ajkú legények látogatták. Románia északnyugati részén Szatmárnémetiben (Satu Mare) az egykori jezsuita kollégiumban helyezték el a népfőiskolát (1942), a szilágysomlyói (Simleu Silvaniei) népfőiskola (1943) az erdélyi nemzetiségek közé ékelődött magyarság fennmaradását szolgálta. A református Kós Károly építőművész és író által tervezett csíksomlyói (Sumuleu Ciuc) népfőiskola (1941) Teleki Pál pártfogásával fafeldolgozó és faragótanfolyamokon a tehetségek kibontakozását igyekezett előmozdítani a székelység körében. (Teleki a KALOT-ot a nemzetnevelés szolgálatába kívánta beállítani.) A Szerbiához került Dél-Bácskában a Szabadka melletti Palicsfiirdö (Palic) népfőiskolája (1941) tíz hónapos tanfolyamon a várostól kapott épülethez tartozó 25 holdnyi földön elméleti és gyakorlati képzést adott bolgárkertészetből, és elsősorban belterjes gazdálkodásra nevelte a fiatalokat. A KALOT népfőiskolákon általában kulturális, vezetési és gazdasági tanfolyamok voltak. Az érdi két és fél hónapos tanfolyam kulturális tartalmát be kellett iktatni minden népfőiskola tananyagába. A népfőiskolákon kívül működött 20 regős csapat is jól képzett énekesekkel, táncosokkal, színjátszókkal. Egy-egy csapat kultúrelőadásokat, táncestéket rendezett a falvakban évente 10-15 alkalommal. 1942-ben megindult az ,yílapítsunk parasztkönyvtárat" akció. A KALOT könyvosztálya által összeállított kisebb-nagyobb könyvespolc-, népfőiskolai, egyleti, falukönyvtári stb. jegyzékekben ajánlott szép- és szakirodalmi könyvekből a legtöbbet Püski Sándor. „Magyar Élet" könyvkiadótól szerezték be, nagyobb tétel esetén árkedvezménnyel. Emlitésre érdemes, hogy a Gömör megyei Jánosiban az ország első telepesképző népfőiskoláján - ahol egy éven át megkapták a fiatalok a szükséges kulturális és gazdasági ismereteket - a végzős hallgatókat Bars megyében, Egeg (Hokovce) község határában letelepítették. A végzett 27 hallgatóból 20 katonaviselt nőtlen legény 20-20 hold földet kapott és néhány száz négyszögölet kertnek, gyümölcsösnek. Ezen kívül előhasú üszőt, kocát és 10 db kendermagos baromfit. A többi végzőst a mozgalom szerződtette. A 20 telepes az első évben nem önállóan gazdálkodott, hanem közösen dolgozott munkaegységre. (Ez egyben a szövetkezeti közös gazdálkodásra is példát mutatott.) Az akciót az Országos Nép- és Családvédelmi Alap is támogatta. 19 lakodalmat tartottak Jánosiban, és az új honfoglalókat Egeg-Szent László határában, a „KALOT faluban" egy szoba, kony354