A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Kápolnai Iván: A KALOT agrárifjúsági mozgalom és Mezőkövesd

Buenos Aires nyomortelepein nagyszabású szociális munkát kezdeményezett. Hivatalos indoklás nélkül, valójában tagdíj nem fizetése miatt 1967-ben megszűnt azonban a páholytagsága, és a magyar kormány hazahívta. Éveken át az akadémiai Nagy Magyar Lexikon szerkesztőbizottságában dolgozott. Az orvosok feleségénél halálos betegséget állapítottak meg, és az volt a terve, hogy felesége halála után visszatér a jezsuita rendbe. 1980-ban azonban váratlanul meghalt 71 éves korában. Talán kissé hosszúnak tűnik ez a bevezető a korabeli általános viszonyokon kívül a kiváló szellemi adottságokkal és szervező erővel rendelkező Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm életútjának felvázolásával, de e két személy fáradhatatlan aktivitása nélkül nehezen volna magyarázható a KALOT mozgalom néhány év alatt felmutatott páratlan teljesítménye. Az agrárifjúság összefogására irányuló magyarországi mozgalom hivatalosan az Actio Catholica (AC) keretei között, az egyházközségekre építve indult meg. Ez bizonyos előnyös lehetőségeket is nyújtott a terjeszkedésre. „Belülről kifelé" és „alulról fölfelé" szervezték az agrárifjúságot, a korabeli „kívülről-felülről" irányított társadalmi szervezetekkel szemben. A világi katolikusokat tömörítő és tevékenységük aktivizálását elősegítő, XI. Pius pápa által kezdeményezett szervezeten belül létezett a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége, s ebben felállítottak egy külön Titkárságot. Ezeknek a szavaknak a kezdőbetűiből jött létre a KALOT mozgalom neve, melynek székhelye Szeged, vezetője pedig Kerkai Jenő jezsuita páter volt. Saját szabályzattal rendelkező önálló jogi személlyé az agrárifjúsági mozgalom 1940 novemberben lett, amikor kivált a Szövetségből, és a Titkárság helyébe a Testület szó iktatódott, de a KALOT megnevezés változatlanul maradt. Ekkor már létezett a mozgalom október 1 -jén megnyílt első népfőiskolája Erden, ahol a Jézus Társasága Pozsonyból áttelepített filozófiai és teológiai főiskolája működött a Szapáry-kastélyban. A jezsuita noviciátus épületét a rend előnyös feltételekkel átadta a KALOT-nak különböző célú hasznosításra. Faluvezetők, különböző társadalmi szervezetek, intézmények, egyletek és egyesületek vezetői számára szerveztek különböző tárgyú és időtartamú tanfolyamokat, s ez volt egyben a hivatásos népnevelők, felnőtt parasztok, KALOT munkatársak találkozó- és tanácskozóhelye. A kulturális tanfolyamokon a hallgatók két és fél hónap alatt bővítették és mélyítették általános műveltségüket különböző közismereti tárgyakból. A magyar irodalmat, történelmet és éneket Jankovich Ferenc, a később Kossuth-díjas költő tanította, aki népfőiskolai tapasztalatokra támaszkodva ,, Iránytű a népi irodalomban " cimmel közérthető stílusban megírt könyvet nyújtott az érdeklődők számára. A „magyar műveltség" című stúdium keretében elsajátíthatták többek között a népi színjátszás és színdarabrendezés fortélyait, nótákat és táncokat tanultak, sőt illemtani ismereteket is kaptak. Létrejött a népfőiskolán „Szépműves műhely" is, ahol a tehetséges fiatalok megtanulhatták a legfontosabb művészeti mesterfogásokat Az intézményhez 108 személyes internátus is tartozott, de háromszor annyian jelentkeztek. A különböző vezetőképző tanfolyamokon az egyletszervezés, gyűléslevezetés, ünnepségszervezés, közszereplés, és más megtanulható vezetési ismereteket és technikát sajátíthattak el. Az inkább gyakorlati jellegű speciális tanfolyamokon többek között bizományosi és biztosításiügynök-képzést kaptak, s ennek birtokában a parasztfiataloknak több esélyük lett, hogy a föld elaprózódása esetén a faluban maradva találjanak megélhetési forrást. Kidolgozták Érden a népfőiskolák pedagógiai elveit is, de nem készítettek kötelező tantervet, hogy ne korlátozzák a helyi körülményekhez és feladatokhoz alkalmazkodó 352