A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Veres Gábor: A népi bútorkészítés központjai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ...

lehetetlen. Az évszámok megjelenítésének divatja kezdődött az új stílusú miskolci bútoron a 1840-es évektől. A II. stíluskorszak elején a bútorfestők megrajzolták a virágok körvonalait, kontúrozták a kompozíciót. A 19. század végéhez közeledve a virágok színesebbek, de egyúttal foltszerűbbek lettek. A váltás egyértelmű időpontját nehéz meghatározni. Az 1850-es évek közepéről is ismerünk foltszerű virágokkal díszített tárgyakat, de 1873-ban is kontúrozták a virágok egy részét.

1

7 Az ismert tárgyak alapján azt mondhatjuk, hogy a váltás az 50-es, 60-as években indult, de tömegessé és ezzel jellemzővé az 1870-es évektől válhatott. A század végén divatossá vált festésstílust egy kései, 1914-ben készült darab is jól szemlélteti.

1

8A foltszerű virágfejek, szinnok teljesen összeolvadnak, csak színeik, tarkaságuk alapján különültek el. A láda elején szimmetrikusan két körbe zsúfolt csokor, de csak a virágok jelennek meg szár és levél nélkül. Az I. stíluskorszak oldalnézeti ábrázolásával szemben, a csokrokat felülnézetből festették, melyeket virágfüzérek vesznek körül hasonló stílusban. A miskolci bútornak ebben a korszakában mindvégig sűrűbb maradt a fekete csíkozás. A vonalak, habok pedig szélesebbek, ezáltal az alapszín sötétebb, mert a vörös kisebb felületet fed. A díszítés a tarka virágok ellenére visszafogottabb, a sötétebb összhatású alapozás miatt. Az 1914-ben készült menyasszonyi láda már jelzi a ládák divatjának végét is. A festés még a korábbi évtizedekben jellemző stílusban készült, de a láda elején már két „álfiókot" láthatunk, mely a kaszlik, komódok elterjedését vetítette előre. Mezőkövesd A mezőkövesdi központot sokan nem is tekintik önállónak, mert kezdetben a miskolci mesterek készítették a környék lakói számára az ízlésüknek megfelelő darabokat, így volt ez a miskolci bútor I. stíluskorszakában is, melyet a 18. század közepén készült, Mezőkövesden használt tárolóbútor is igazol.

1

9 Mezőkövesdi bútorról azonban csak a 19. század közepétől beszélhetünk. Kijelenthető ez annak fényében is, hogy a kutatásokból tudjuk, a matyó városban használt bútorok jelentős részben még ekkor is Miskolcon készültek. Mezőkövesdet, mint készítőközpontot valóban sajátosan kell megközelíteni. Eltérően ugyanis a többi településtől, itt sokkal nagyobb hatással volt a sajátos fogyasztópiac a bútorkészítőkre. A matyó néprajzi csoport létrejöttét a 18-19. századra tehetjük. A környező református települések között a vallásában megmaradó „katolikus sziget" népi kultúrájában is fokozatosan elvált környezetétől. A leglátványosabb folyamatok a 19. században zajlottak, ekkor formálódtak ki azok a néprajzi jellegzetességek, melyekkel a matyókat a mai napig jellemzi a tudomány. A legismertebb a hímzés- és viseletkultúra, melynek „kivirágzása" a díszítőművészet más ágaira is hatott. Ez utóbbi olyannyira új fejlemény, hogy kialakulását a kutatások a 19. század második felére teszik.

2

0 A díszitőművészet harsány színei a lakáskultúrában is megjelentek, és ez eredményezte a sajátos matyó bútor kialakulását. Az első datált példányok az 1840-es években készültek, Miskolcon. A mezőkövesdiek számára a miskolci asztalosok az 1860-70-es évektől kezdik el a dúsan virágozott, élénk színekben pompázó ládák, ágyvégek készítését. A festés válto17 Herman Ottó Múzeum Néprajzi gyűjtemény 81.10.9. 18 Néprajzi Múzeum 61.152.1. 19 Néprajzi Múzeum 68.27.1. 20 Fél-Hofcr 1975. 433-453.; Filcp 1980. 535. 330