A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Veres Gábor: A népi bútorkészítés központjai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ...

2. kép. Tornyos nyoszolya. Mezőkövesd 1895 zása a Miskolcon és környékén értékesített ládák esetén is jellemző, de élénkségében a mezőkövesdi lakáskultúrában kedveltté vált darabok jelentették a színes festés csúcsát. A matyó bútor legjellemzőbb darabjai a festett ládák. A nagyobb méretűeket kedvelték,

21 melynek elején megjelent - mint a díszítés része - az álfiók. Ezt lécekkel, fogantyúkkal is jelölték, kiemelték. Általában két álfiókot „készítettek" alul, illetve felül, melyekre hosszában végigfutó virágfüzéreket festettek. Az álfiókok, illetve a kétoldalt álló esztergált, fekete féloszlopok keretezik, kiemelik a középső mezőt, melyre a festett főmotívum került. Középen egy kisebb virágfüzér, két oldalán pedig szimmetrikusan, körben festett 21 A bútorok befogadóképessége megközelítette a fiókos kaszlikét. Például Néprajzi Múzeum 53.83.2. Magasság: 83 cm, szélesség: 68 cm, hosszúság: 118 cm. Befogadóképesség 0,66 m

3, míg egy átlagos méretű ncgyfiókos kaszlié 0,82 m

3 (Dobó István Vármúzeum Néprajzi gyűjtemény 2003.13.1) 331