A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Bodnár Tamás: Kis Panna. Egy 17. századi szendrői szépasszony története

kulcsár mentette meg mindannyiszor őket a szégyentől, aki kioldotta a reteszt, amit rájuk vetettek. Egy alkalommal horvát nemzetiségű katonák zavarták meg együttlétüket. Geltovics Jánosnak menekülőre kellett fognia a dolgot, de süvege és csákánya így is a horvát katonák kezére került. Az őt legjobban üldöző vitézt azonban a lábán megsebezte, így menekülhetett csak el. Értékeit, és a titok megőrzésének ígéretét csak komoly összeg, harminc tallér ellenében kapta meg. Geltovics János házasember volt, amint az a tizenkilencedik tanú vallomásából kiderül. Azt is elmondja ez a tanú, hogy felesége nagybeteg lehetett, mert halálhírét várták. Becskeházy alispán tornaijai birtokán is találkozott Panna egy alkalommal Geltovics Jánossal, akivel egymás iránti szerelmük nagy volt, mondta is az udvarbíró „majd meghal, ha nem láthatja". A bünper alatt Geltovics Jánost nem vádolták meg házasságtöréssel, ami arra utal, hogy viszonyuk idején felesége már nem élt, Panna pedig tudvalevőleg özvegyasszony volt. Annyi biztos, hogy csak kilenc évvel ezt követően, 1684-ben hallani legközelebb Geltovics Jánosról. Ekkor, mint kamarai megbízott vett részt Kassán Holló Zsigmond házának konfiskálásán.

5

9 Majd 1685 júliusában, miután a törökök Thököly Imrét elfogták, a császári haderő által bevett Ungvár várában járt, mint provizor. A vár inventáriumának elkészítésében tevékenykedett, és az erősség tetőszerkezete javítási munkáinak irányítását végezte.

6

0 Elképzelhető, hogy ekkoriban már nem Borsod, hanem Ung megyében élt, mivel 1692 előtt Homonnay Bálinttól zálogba kapta Palló falut,

6

1 amelyet még a 18. század legelején is birtokolt.

6

2 Családja eredetéről biztosat nem lehet kideríteni, de vezetékneve ritkasága miatt biztosra mondható, hogy leszármazottai közül lánya, Klára szentiványi és bethlenfalvi Szentiványi Jánoshoz ment feleségül. Szentiványit és feleségét, Geltovics Klárát, valamint gyermekeiket 1721. január 15-én Bécsben III. Károly király bárói rangra emelte és nekik bárói címert és vörös viaszpecsét használatát adományozta.

6

3 Geltovics János 1682-es pecsétlenyomatán a Siebmacher

6

4 szerint ugyanaz a címerábra látható, ami Szentiványi János 172l-es bárói címerének részlete, ezt igazolja a Nagy Iván által közölt Szentiványi bárói címer is.

6

5 Ennek részlete szerint kék pajzsban, hármas halmon kettősfarkú, arany koronás oroszlán ágaskodik, amely jobb mancsában kettős keresztet markol, bal mancsát ragadozásra előre nyújtja. Sisakdísze a pajzsalak növekvő oroszlánja, a sisaktakarók kék-arany, vörös-ezüst. 1673-ban Geltovics János, mint szendrői provizor, ezt a pecsétet használta gyűrűspecsétként.

6

6 Szentiványi János II. Rákóczi Ferenc testőrségének ezredese, majd 1716-tól Zemplén megyei alispán, majd császári-királyi tanácsos, 1728-ban pedig már Bereg megye főispánja volt.

6

7 1710-ben házasember lehetett, mert ekkor egy könyvet, mégpedig Szent BernhardAtyanak Szép Áhítatos Ehnekedési, Az emberi állapot ismeretiroel címűt 59 Monok 1992. 116. 60 MOL. U ctC. 63:20. 61 MOL. U ctC. 157:67. 62 MOL. U ctC. 157:72. 63 Nyulászinc Straub 1981. 110. A bárói család az adományozott gyermekeiben ferfiágon kihalt. 64 A Sicbmachcr-ben Gcltonicz ncven szerepel. 65 Nagy 1857-1868. 10. köt. 636. 66 MOL. U ctC. 48:24. 67 Nagy 1857-1868. 10. köt. 636. 255