A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Pusztai Tamás: 16. század végi műhely leletei Mohiból (I.-jelenségek, kerámialeletek, korhatározás)

1. kép. Mohi középkori mezőváros és az o977-978 sz. épületek elhelyezkedése alá helyezi lakosait. A 15. századi adatok alapján az itt élőknek joguk volt saját plébános választására.

5 A 16. századi összeírásokból igen jól meghatározható a lakott település portáinak a száma. 1563 májusában a király emberei leltárt készítettek a Diósgyőri uradalom állapotáról. Több más település mellett Mohi leírása is szerepel e helyen. Mohiban ekkor 80 egész, 49 fél, és 20 puszta telket, valamint kettő curiát vettek számba (Borovszky 1909, 163-164). Ugyanebből a korszakból (1570) ismert a település török adóösszeírása is. A törökök 108 hanét-háztartást írtak össze (Bayerle 1998, 158-159). Mohi 1596-ban, a mezőkeresztesi ütközet után elpusztul. A csata eltelte után több mint 10 évvel, 1612ben is a pusztán maradt települések között szerepel a neve (Borovszky 1909, 262). Ez a pusztulás az évszázados vásárhely és vámhely pusztulását is jelentette.

6 A 17. század első felében még néhány család lakja, de a század húszas éveitől kezdődően már tiltani kell a 5 Mohi 1366-os kiváltságát Mátyás király is megerősíti. Ulászló király 1501-ben kelt oklevele megerősíti Mátyás királyét - amely szintén megerősíti 1. Lajos király oklevelét hogy Mohi mezőváros polgárai nem kötelesek más bírák, sem egyháziak sem külsők elé állni, kivéve bünügyekben, hanem saját bíráik vagy tisztviselőik előtt ítéljenek felettük. Ulászlónak ugyanezen oklevele tartalmazza Mátyás király másik, Diósgyőr várnagyaihoz irt levelét, amelyből kitűnik, hogy a mohi polgároknak joguk volt plébános választására. Ebbe az iratba Mátyás királynak egy további, a vár parancsnokaihoz írt 1473-as oklevelét is belefoglalták, hogy a mohi polgárok fölé ne nevezzenek ki a vámoson kívül más tisztviselőt (Bessenyei 1997, 208.). 6 A településen áthaladó út nyomvonala a pusztulás után is megmaradt. A 1627-ben Mohi mellett a Hcjőn hidat építenek és újra vámot szednek (Gyulai 1999, 322.). 188