A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében

1. b) Itt kell szólnunk a sajónémeti vár északi sáncrészletén kívül emelt hegyesedő ovális alakú elővédműről. Ezen objektum egy, ma sekély mélyedésként felfedezhető árokkal van leválasztva a fővár sáncától, így egyértelműen kijelenthető, hogy fizikailag független, különálló objektumot alkot. Azaz elővédműnek nevezhetjük, mégis árnyalatbeli különbség van az előretolt védműveinkhez képest, ugyanis a vártól való csekély távolsága alapján az előretolt jelző túlzónak hatna. Ilyen, a fővárhoz közeli elővédművek ugyan elsősorban az osztrák területek korai (13. századi) erődítéseiben gyakoriak, mégis úgy véljük, hogy Sajónémeti esetében ugyanazon építési periódushoz, a huszita megszálláshoz köthetjük, mint az előretolt védművet. 2. A dél-tiroli Leichtenberg várának előterében további két, kisebb védmü is felfedezhető, melyek egy erődített település köré emelt sövény/sánc vonalából kiugranak. A félrondella-szerü földmüvek befelé nyitottak, tetejüket az előretolt védműhöz hasonlóan fonott falú, fedett védőfolyosó koronázza. A Rei tornamentariae egy további ábráján pedig egy három oldalról fa-földszerkezetű fallal védett, negyedik oldalán nyitott, a falból vagy sáncból kiugró poligonális erődítés metszetét láthatjuk.

4

4 (8. (b) ábra) A teoretikus mű szerint ezek a kisebb bástyák (Linienbastei) a védvonalon helyezkedtek el, abból ugrottak előre, lehetővé téve az oldalazást. 8. (b) ábra. Sáncból kiugró védmü a Rei tornamentariae-ban (forrás: Bogdanowski 2000, 42. 5. ábra.) Sajógömör sáncának északi kiszélesedése, vagy éppen a Sajónémeti körsáncból kiugró nyugati és keleti, háromszög alakú forma mind-mind arra utal, hogy ezen terepjelenségek eredetileg a védvonal (sánc) tengelyét megtörő, mesterségesen kialakított/ 44 Bogdanowski 2000. 42. 120