A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében

Sajóivánka-Vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye): a vadnai vártól keletre, 500 m-re, annak keleti lefutó gerincén, 310 m (tszf) magasságban található erődítésnyom. A viszonylag lapos gerinc keleti végében létesített erősséget ebből az irányból egy, ma 1,5 m mély, a teljes gerincet merőlegesen átvágó árok védi, melynek a külső oldalán igen erodált sánc nyomai fedezhetőek fel. A sáncárok a létesítményt nemcsak itt, hanem az északi oldalán is övezi, ez utóbbi helyen az egykori árok mára egy feltöltődött teraszként figyelhető meg. Ezen belül enyhén kiemelkedik a 35x35 m-es lekerekített sarkú, négyzet alaprajzú központi mag. A hegygerinc a továbbiakban innen erőteljesebben lejt keleti irányba, melyet egy markáns V-alakú árok vág át. Ennek külső oldalán - a vadnaihoz hasonló módon - háromszög alakban vékonyodik el a gerinc, melyet meredek sziklafalak határolnak. Mintegy 60-70 m-rel tovább egy harmadik, szintén éles bevágás keresztezi a hegygerincet, amely innen ismételten lankásabb lejtésű és hátszerűen kiszélesedik. További mesterséges erődítést nem tapasztaltam a terület részletes bejárása során (2. (c) ábra). Az erősségből eleddig nem került elő felszíni régészeti lelet. Formája alapján felmerülhet, hogy egy késő Árpád-kori nemesi vár, ám ezt cáfolhatja, hogy a terület a 13. század végén ugyanazon tulajdonosnak, a Miskolc nembeli Panyitnak volt a birtoka, mint a felette található vadnai vár. így feltételezhető, hogy Ivánkát nem a 13. századi váraink közé sorolhatjuk. Feld I., Nováki Gy. és Sárközy S. a legutóbb megjelent megyei vártopográfiájukban úgy vélik, hogy a sajóivánkai vár azonos lehet az 1457-ben említett - ismeretlen helyű - nagybarcai castellummal, ahonnan Bala György hatalmaskodásokat folytatott („Castellum Georgii de Bala in possessione Barcza").

1

7 Véleményem szerint azonban a barcai castellum nem az Ivánka feletti erősségre vonatkozik, ugyanis a 15. század közepi jogi dokumentumoknak minősülő oklevelekben a hasonlójellegű, azonos topográfiai helyzetű objektumokat, erődítéseket a legtöbb esetben fortalitiumként említik, nem pedig castellumként.

1

8 Másrészről, ha 1457-ben egy működő castellum lett volna az ivánkai hegyen, akkor egy évvel később Komarowsky és Valgatha nem egy elhagyatott Árpád-kori romban, az 500 méterrel távolabb lévő Vadna várában létesítette volna „főfészkét", hanem felhasználta volna eme castellumot. Valószínűbbnek tűnik a földrajzi elhelyezkedése révén, hogy nem egy önálló várról, vagy Bala György castellumáról lehet szó, hanem egy, a fentebb látott kritériumnyaláb szerinti előretolt védműről, melynek alapítását a 15. század huszitáihoz köthetjük. Vadna és Sajóivánka erődítéspárjára - vár és elővédmü viszonyára - utalhat maga Bonfini is az alábbi bejegyzésével: „Sebastianus imprimis Vadnam in edito monte sitam adoritur, quam nondum absolverant; fraternum exercitum in campo dimiserat, ut desilentes ex presidiis Bohemos inhiberet, ne quo confugerent." Azaz: „[Rozgonyi] Sebestyén először a hegycsúcsra települt Vadnához siet, amelyet még nem fejeztek be; fivére seregét otthagyja a síkon, hogy az erődítményekből kirajzó cseheket akadályozza meg az egyesülésben."

1

9 A szövegben figyelemreméltó, hogy Rozgonyi kettéosztotta seregét azért, hogy míg ő a hegytetőn ostromolja a várat, 17 Feld-Nováki-Sárközy 2007. 94. 149.; Csánki 1890. 163. 18 Egyedül Bonfini nevezi történeti művében az ilyen településtől elkülönülő, 15. században újrahasznosított hegyi erődítéseket castcllumnak. Vélhetően a külföldről érkezett történetíró minden hevenyészett erődítést egységesen castellumként kezelt, míg a hazai jogi dokumentumok, az oklevelek a husziták hirtelenében épített erősségeit (melyeket elhagyatott Árpád-kori várak romjain emeltek) Castrum vagy castellum helyett legfeljebb fortalitiumként, azaz erődítésként értelmezték - lásd a fentebb idézett Sajónémeti, Vadna esetét vagy éppen Zagyvaföt. Ez utóbbira: Tóth-Szabó 1917. 457. Oklcvéltár. XCIX. 19 Bonfini 1936. 232. (110), vö. Bonfini 1995.722.(110). 108