A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében

2. (b) ábra. Vadna-Vár-tetö mikrodomborzati felmérése addig nehogy egyesülhessenek az erődítményekben megbúvó husziták és nehogy oldalba támadhassák. Az idézett szövegben először is feltűnhet, hogy a castellum helyett csupán csak presidumról szól, méghozzá többes számban. Továbbá kizárható az, hogy a többes számban említett erősségek Vadnára, valamint Galgócra vonatkozzanak. Ezt pontosan az támasztja alá, hogy Vadnáról Valgatha és Komarowsky éppen Galgócra menekült át. Ha a Rozgonyi testvére által felállított zár Vadna és Galgóc huszitáinak egyesülését lett volna hivatva megakadályozni, akkor a két vezér nem lett volna képes átszökni Galgócra. Ezek alapján csakis arra gyanakodhatunk, hogy Vadna várának külső előterében név szerint meg nem nevezett, előretolt erősség létezhetett, melyet az ivánkai várral azonosíthatunk. Sajógalgóc-Vár-hegy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye): a 270 m-es (tszf) objektum egy nálánál magasabb hegy keleti nyúlványának elvékonyodó gerincén, sarkantyúhelyzetben található, a Sajóba torkolló Galgóci-patak völgye felett 120 m-rel. A várat három oldalról sáncárok övezi, délen azonban már csak a meredek hegyoldal védi. Az árok északkeleti szakaszán három mélyedést lokalizált Nováki Gyula és Sándorfi György, amelyeket „ágyúállásként feltételezhető különálló kis földművekként" értelmeztek. Mivel a mélyedések a mára terasszá vált egykori árok betöltésében találhatóak, így inkább újkori bolygatásoknak, esetleg világháborús lövészteknőknek tarthatjuk (3. (a) ábra). A várra vonatkozóan Bonfini, valamint Heltai Gáspár történetírása nyújt támpontot, okleveles említése nem ismert. Bonfini szerint Galgóc castelluma Vadnához hasonlóan a 109