A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Tarczai Béla: 150 éve született Gálffy Ignác (Emlékezés és főhajtás)

ügyvéd lett. Gálffy Ignác a régészeti osztály vezetését kapta feladatul, természetesen iskolaigazgatói pozíciójának megtartása mellett. Az Egyesület hathatós közreműködésével megindult a műtárgyak gyűjtése a városban és a vármegyében. Ennek eredményeként 1902. október 26-án megnyílt a múzeum a református iskola két termében, a Papszeren. Petró József 1906-ban eltávozott Egerbe. Ekkor a múzeumi osztály vezetését Gálffy Ignác vette át és vitte haláláig, 1940-ig. A múzeum 1913-ban a vármegye kezelésébe került. Ekkor ismét meg kellett változtatni a Közművelődési Egyesület nevét. A múzeumi utalás kimaradt, és a múzeumi osztály beolvadt az intézmény szervezetébe. 1929-ben megalakult a Múzeumpártoló Egyesület. Ennek alapszabályát és működési rendjét Gálffy Ignác dolgozta ki. Gálffy Ignác tudományos tevékenységét és érdeklődési körének tág határait előadásai, könyvei, egyéb írásai és emlékbeszédei érzékeltetik. Működésének kezdetén előadásokat tartott a Polgári Kaszinóban a székelység eredetéről, Erdély történetéről. Később a történelmi évfordulók kapcsán Bocskai Istvánról, Bethlen Gáborról, Fráter Györgyről. Megemlékezett Deák Ferenc születésének 100. évfordulójáról, Jókai Mórról, 1933-ban a Kaszinó 100 évéről, és megírta az általa igazgatott iskolák történetét is. Ősrégészeti kutatásainak eredményeiről a Múzeum évkönyveiben számolt be. Itt jelentek meg összefoglaló jellegű írásai a múzeum régészeti osztályának tevékenységéről. Miskolc őstörténetéről az 1929-ben megjelent Miskolc monográfiában is írt. Tudományos eredményeit a hazai és külföldi szakmai szervezetek is elismerték és méltányolták. 1898. november 20. A Magyar Királyi Természettudományi Társulat rendes tagjává választotta; 1927. október 7. az Österreichische Gesellschaft für Höhlenforschung levelező taggá választotta; 1927. Magyar-német-osztrák barlangászok Gálffy szervezésében gyűlést tartottak Miskolcon; 1929. december 7. Az Országos Magyar Régészeti Társulat tiszteleti tagjává választotta; 1930. február 22. Az Országos Magyar Régészeti Társulat rendes taggá választotta; 1931. január 15. A Magyar Barlangkutató Társulat tiszteleti taggá választotta. Összefoglalva tevékenységének eredményeit elmondhatjuk, hogy a történelemben, irodalomban, régészetben és a néprajzban járatos tudós ismereteit és teremtő fantáziáját a múzeummal kapcsolatos tevékenységében is jól hasznosította. Jelentős része volt abban, hogy a tudomány érdeklődni kezdett a miskolci Avas és a bükki barlangok diluviális emberi lakóhelyei iránt, és a feltárások megindításával részese lett annak a versengésnek, amely az emberi élet keletkezésének helyét és idejét próbálta meghatározni. Részben neki köszönhetjük a matyó világ néprajzi értékeinek felfedezését és megmentését az üzleti érdekek elől. Ő hozta Miskolcra és az anyaországba a székelység világának sok, kevéssé ismert részletét. Idejében felismerte a könyvtár szerepét a közművelődésben és az iskolai oktatásban. Gálffy Ignácnak három megjelent könyvéről tudunk. Az első 1886-ban jelent meg „Azok a nehéz idők" címmel. Ebben a Bach-korszak erdélyi eseményeit írta le, egy fiatal leány sorsának tükrében, aki huszárnak öltözve szolgált Bem tábornok seregében. Ez az alapmotívum később több irodalmi és művészeti alkotásban megjelent, lehet, hogy Gálffy ötlete nyomán. Második könyve 1914-ben, közvetlenül a háború kitörése után került ki a nyomdából. Címe: „Országos Székely Szövetség". Gálffy ebben a könyvében eredetileg országra szóló elgondolását hozta volna nyilvánosságra. Ez pedig a székely nemzet egységes szervezetbe tömörítése lett volna, függetlenül attól, hogy ki lakik Erdélyben,