A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Tarczai Béla: 150 éve született Gálffy Ignác (Emlékezés és főhajtás)

a Székelyföldön vagy az anyaországban. Tudnunk kell, hogy erre az időre már sok székely elhagyta szülőföldjét a jobb megélhetés csalóka reményében. A Székely Szövetség hivatása lett volna a nemzettudat fenntartása és anyagi eszközök birtokában a rászorulók támogatása. Ez utóbbira a fedezetet egy külön e célra alapítandó, a pénzintézet által kezelt alap biztosította volna. Gálffy könyvében mind a Szövetség, mind a pénzalap működési rendjét kidolgozta, és szükségességét történelmi tanulmányokkal igazolta. Közbeszólt azonban a háború, és a szerző maga is kétkedővé vált a tervek megvalósíthatóságát illetően. Közrejátszott egy másik történelmi tényező is, a könyv alapgondolatának módosításában. 1914-ben zajlott ugyanis Tisza István miniszterelnök vitája a Román Nemzeti Párt tagjaival a románság követeléseiről. Tisza a követeléseket elutasította, mert azok nem álltak összhangban nemzetiségi politikájának alapelveivel. Gálffy ebben a kérdésben Tisza István oldalán állt. Ennek bizonyítására könyve tartalmát megváltoztatta, néhány fejezetet kivett belőle, s helyettük a vita és a parlamenti tárgyalás teljes, az országgyűlési dokumentációra és hírlapi beszámolókra támaszkodó anyagát leközölte. Ez teszi különösen értékessé ezt a könyvet. „Csak magunkban bízhatunk" a címe a harmadik könyvnek, amely 1927-ben jelent meg. A szerző tervei szerint ez a kötet egy sorozat első darabja lett volna. Műfaji meghatározása szerint „Regényes korrajz a XVIII. századból." Ebben a művében Gálffy a székelyudvarhelyi kollégium életét mutatja be, majd végigkíséri egy fiatalokból álló csoport utazását Magyarországon keresztül Temesvárig, ahol a szereplők részt vesznek a török kiűzésében. Útközben érintik Miskolcot is, és itt Bódogh Tamás avasi pincéjében kedélyesen borozgatnak és miskolci nótákat énekelnek. Gálffy Ignác és a közélet Gálffy Ignác életművének színes szelete közéleti tevékenysége. A köz ügyei iránti érdeklődést a családi és a kollégiumi nevelés alapozta meg. Szerepet játszott ebben a székely nemzethez való tartozás tudata és ösztönző ereje. A közéleti aktivitás első lépcsőfoka a tanári és iskolaigazgatói megbízatás volt. Mivel egyazon időben több oktatási intézményt vezetett, ellenőrzött, felügyelt, közvetlen tapasztalatokat szerezhetett a társadalom jelentős részének helyzetéről, problémáiról. Nem véletlen, hogy az illetékes szervek felfigyeltek jó tulajdonságaira, és ellátták megbízásokkal, sokszor olyanokkal is, amelyek felelős ellátása meghaladta egy humán képzettségű ember lehetőségeit. Az ilyen helyzetek állandó tanulásra, önképzésre késztették, s így minden megbízatásnak becsületesen eleget tudott tenni. A következőkben felsorolok néhányat a megbízatások köréből, emlékezve arra, hogy Leszih Andor 48 ilyen feladatról tesz említést. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy ezek a feladatok nem egy időben terhelték, hanem eloszlottak a Miskolcon megélt 60 év alatt. Az ismétlések elkerülése érdekében a felsorolásból kihagyom azokat, amelyekről az előző fejezetekben szó volt. Miskolc Város Törvényhatósági Bizottságának választott tagja; A miskolci Református Egyház presbitere; A Református Énekkar választmányi tagja; A Miskolci Mezőgazdák Társas Egyesülete választmányi tagja; A Miskolci Székely Egyesület elnöke; A Miskolci Atlétikai Kör tiszteleti tagja; A városi Borellenőrző Bizottság tagja; A vízvezeték és csatornaépítést ellenőrző bizottság tagja; A Miskolci Kerületi Gazdasági Bíróság ülnöke; A Borsod megyei Takarékpénztár