A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Szabó Lilla: „Külön világban és külön időben" (Az Amerikában élő magyar képzőművészek és művészetük. A hivatalos magyar állásfoglalás az Amerikában élő magyar képzőművészekről)

2. kép. Dómján József: Halászhajó 3. kép. Dómján József: Tűzliliom Kínában, ahol nevezetes kiállítást rendeznek fametszeteiből). 1955-ben a legmagasabb képzőművészeti kitüntetést, a Munkácsy-díjat kapta, 1956-ban pedig a legnagyobb állami, azaz a Kossuth-díjat. Ezek után felmerülhet a kérdés - mint ahogyan emiatt személyét máig is vádak érik -, hogy miért ment el itthonról a szocialista rendszer által egyik „legmegbecsültebb" képzőművészünk? A válasz magában a rendszerben található. Dómján József tehetséges, művészeti kvalitással, témagazdagsággal, kifejezőkészséggel rendelkező festőművész volt. Külföldi utakra rendszeresen kiküldték, hiszen „túszként" itthon volt a családja. Tudták, hogy visszatér hozzájuk. A Budapesten rendezett kiállításai által pedig igazolni (is) kellett a külföldről érkező meghívásokat. Ezenkívül a képzőművészeti élet pártvezetőségének is demonstrálnia kellett, hogy nemcsak a saját „körükből" küldenek ki külföldre embereket. így került pl. arra is sor, hogy a személyi kultusz évei után Domjánt beválasztották a Képzőművészeti Szövetség Grafikai Szakosztályának vezetőségébe. Hogy „védenie" kellett önmagát, művészetét a kultúrpolitikával szemben, arra egy példát ragadnánk ki a Képzőművészek Szövetségének 1956-ban, a korábbi (pontos dátumokkal és dokumentumokkal feltüntetett) Jegyzőkönyvek alapján készült összesítéséből. Ez alapján 1953ban a Szövetség ülésén Dómján is szót kért. A Jegyzőkönyv hiteles sorai szerint: „Dómján a sokszorosító grafika jobb árazását követelte. Elpanaszolta, hogy voltak, akik eltanácsolták a pályáról. (Spartacussorozatát a zsűri »sajat erdekemben« nem állította ki.) E szavakkal fejezte be drámai felszólalását: »Kerem a Szövetség segítségét további munkámban, hogy ne következzék be Derkovits tragédiája rajtam.« (254. oldal) Tudjuk, hogy Dómján azóta elhagyta Magyarországot. Sorsa nagyon elgondolkoztató. Fametszeteivel szemben