A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Marozsán Zsolt: Dohánytermesztők a Sajó-völgyben (A sajószentpéteri sváb kisebbség története)

ősei magyar földre

1 érkeztek, a. szervezett földesúri telepítés jelentette. Ez akkor indult el, amikor 1734-ben az uralkodó rendelete kimondta, hogy a jobbágyszökés megszüntetése, a parasztok röghöz kötése céljából az átköltöző jobbágy ezután adómentes szabad éveket sehol nem kaphat, azonnal meg kell adóztatni, kivévén az ország benépesítése érdekében betelepített és majdan betelepítendő külföldieket. A rendelet tartalmazta azt is, hogy a földesurak a törvény értelmében birtokaikra legálisan áttelepedő szabad költözésü jobbágyokat kötelezzék lehetőleg állandó, végleges letelepedésre, földművelésre, ültessék őket telekre. Az 1734-es rendelkezés gyakorlatilag megszüntette a jobbágy szökést, lezárva a spontán jobbágyvándorlás korát. Ezután az önkéntes vándorlás helyébe a szervezett földesúri telepítés lépett, a telepítés színterét szinte kivétel nélkül a nagybirtok uradalmai képezték. Ekkor érkeztek a Zemplénbe a már említett sváb népcsoportok,

2 valamint Heves megyébe a sajószentpéteri svábok elődei. Heves megye két fő telepítője, herceg Grassalkovich Antal és az egri püspök főleg dohánykertészeket keresett kiépülő majorságába. A változás legfőbb jellemzője, hogy a parasztoknak nemcsak munkaerejüket, hanem saját termelőeszközeiket is bele kellett vinniük munkaviszonyukba. A németek betelepítését az egri püspökség és káptalan indította el 1731-ben (Kerecsend, Egerszalók), majd követte Grassalkovich Antal, aki 1743. április 24-én Debrőn (jog)biztosító levelet adott ki uradalma, Debrő vár alatti területének Al-Döbrö név alatti betelepítésére.

3 A püspöki domíniumban német telepeseket kapott még 1758 és 1773 között Maklár, Nagytálya és Kápolna, a Grassalkovich-birtokon pedig Kompolt 1754-ben. A hét Heves megyei faluból, ahová a földesurak az egykorú kifejezéssel élve „németeket szállítottak", 5 egri egyházi birtok volt, 2 pedig a hercegi uradalom területén feküdt. Mindkét birtokosnak mások lehettek a telepítési módszerei, mert az első 5 falu (Egerszalók, Kerecsend, Maklár, Kápolna, Nagytálya) telepesei a mai Németország különböző helyeiről verbuválódtak, heterogén közösségek voltak, míg a herceg két falujának telepesei (Aldebrő, Kompolt) viszont egy-egy szűkebb területről toborzott, valószínűleg azonos tájszólást beszélő és hasonló szokásokat gyakorló csoportot alkottak.

4 Belőlük szervesebben összetartozó, homogén közösség alakulhatott ki, amely anyanyelvéhez is a legtovább ragaszkodott. A betelepülők eredete A Heves megyébe települt németek származáshelye igen különböző, annak ellenére, hogy számuk nem volt nagy. Elsőnek a Rajna völgyét és környékét kell említeni (Trier, Köln, Svábföld), ahonnan a legtöbben érkeztek (Egerszalók, Kerecsend, Aldebrő, Nagytálya). Elzászból csak két településre kerültek telepesek, bár ők nagyobb számban: Kompolt, Nagytálya. Bajorország több településéről (Ulm, Bamberg, Baden) pedig csak Kápolnára és Egerszalókra költözött néhány család.

5 1 Heves megye területére. 2 Rcmiás 2002. 494. 3 SÜÓS 1955.25. 4 Bakó 1984. 105. 5 Soósl955. 25.