A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Spóner Péter: Tűzvész, tűzoltás, céhek (Tűzvédelem Miskolcon a 18. század második felében)

a gondatlan tüzhasználat mellett a különböző tűzzel dolgozó iparosok műhelyeinek gyakran használt kéményei jelentették a legnagyobb veszélyforrást, még abban az esetben is, ha megfelelően voltak megépítve. A műhelyek már a 17. században is többször okoztak kisebb-nagyobb tüzet a városban. 1683-ban Sütő György kovács műhelye égett le a szomszéd házzal együtt, igaz, ekkor sikerült még időben megfékezni a tüzet, nehogy a város nagyobb kárt szenvedjen.

64 A kézművesműhelyekben keletkező tüzek megelőzése érdekében a város 1746-ban eltiltotta a fazekasokat, hogy Miskolc területén égessék ki fazekaikat.

65 Számos példa mutatja, hogy a 18. század folyamán is több alkalommal okoztak tüzet a kézművesek műhelyei, annak ellenére is, hogy azok a kézművesek, akik tüzet okoztak hasonlóan súlyos büntetésre számíthattak, mint a város bármely lakója. 1789. február 19-én ifjú Gráf János ellen emeltek panaszt szomszédai, mert kigyulladt műhelyének kéménye, mely miatt az Szirma nttcában jó forma lárma is esett. A vizsgálat során a mestert vétlennek találták, a tüzet az iparos cselédjei (inasai?) okozták, ezért Gráf Jánost nem vonták felelősségre, két cselédjét azonban 24 óráig való árestomra büntettettek.^ 1793. május 26-án vasárnap Májer György kerékgyártó mester kéménye gyulladt ki. A tűz gyors elterjedését a vármegye katonájának, Varga Andrásnak a gyors közbeavatkozása előzte meg. A tűz kivizsgálása során megállapították, hogy a kémény tiszta volt és megfelelően is volt megépítve, a mester hibájául mindössze azt rótták fel, hogy vize is volt de tsak felényi, mint amennyiparantsoltatik. Ezért csak 4 Rft 30 kr pénzbüntetést róttak ki rá, melyből 2 Rft-ot a tűz oltásában segédkező Varga András kapott meg jutalmul, a fennmaradó összeget a város kasszájába kellett befizetnie. Azért, hogy a kerékgyártómester a későbbiekben jobban odafigyeljen és körültekintőbben űzze iparát, az ítélet végén figyelmeztették és testbéli büntetésnek igéreti mellett meg intetett.

67 A rákövetkező évben a Tetemváron lakos Kersmájer János szögverő gondatlan munkavégzése miatt Kassai János Csabai prédikátor háza égett le. A szögverő iparost, mint gondatlanul tüzet támasztót áristómban tettetni rendeltetett.™ A város, hogy megelőzze a hasonló eseteket már az előtt megvizsgálta a Miskolcon műhelyt felállítani szándékozó kézműveseket - különösen a nagy tűzvészt követő években - mielőtt azok hozzákezdtek volna az iparűzéshez. 1786-ban Véber Gáspár szögkovács vásárolt Barát Ferenctől a Búza Piaczra járó Új Város nevezetű uttzában telket, melyen saját házat és műhelyt akart építeni. Ezt a város részéről négy hivatalos személy (Becsületes Convocatus Személly) vizsgálta meg, hogy az építendő műhely a Publicum vagy a szomszédok kára nélkül meg eshessek vagy nem. A kirendelt bizottság a szomszédok megkérdezése és a körülmények megvizsgálása után a következő határozatot hozta. Három feltétel teljesülése esetén engedélyezik a műhely megépítését: 1. Tekintettel arra, hogy a telek jelen állapotában ház, illetve műhely megépítésére alkalmatlan és gazzal fedett, melyre való nézve, hogy mesterségét is bátrabban gyakorolhassa, mindenekelőtt meg kellett tisztítania. 2. A műhelyre vonatkozóan kötelezték, hogy az műhely ahol lészen három kőfalat, s égetett téglábul jó magas kéményt fog építeni, s egész fedőleket pedig sindel alá vegyi. 64 Gyulai 1998. 149. 65 Szcndrci 1904. 621-622.; Tóth 1981. 53. 66 IV-1501/a. 15. köt. 1789. 61. 67 IV-1501/a. 19/a. köt. 1793. 231. 68 IV-1501/a. 20. köt. 1794. 305.