A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Spóner Péter: Tűzvész, tűzoltás, céhek (Tűzvédelem Miskolcon a 18. század második felében)

3. E mellett mert a műhely Balczár Mihály istállójának közelében fog felépülni kötelezték az fedőjének fel emeléssében segítséggel fog lenni, és mert oda csatomat is kell építeni annak meg szerzéssére magát szorosan kötelezze. A város a műhely megépítését csak ezen szigorú feltételek betartása mellett engedélyezte.

69 A század végén további intézkedésekkel próbálta hatékonyabbá tenni a város a tűzoltást, melyek közül a legfontosabb változás volt, hogy 1794-től az éjjeli őrzés külön foglalkozássá lett. A város hivatalos strázsákat alkalmazott, akik a tornyokban és a városban teljesítettek szolgálatot, utóbbiak számára strázsaházakat építtettek. Átszervezésre került a város közigazgatása is. A tizedeket spártákba, más néven fertályokba szervezték, melyeket a Szinva patak vize választotta el, ezeket pedig további szakaszokra osztották. Az így létrehozott spárták felügyeletét egy-egy szenátorra, más néven fertálymesterre bízták, akik egyben a tizedesek és utcakapitányok elöljárói is voltak.

70 Munkájukban személyenként két ferlálykapitányra és négy fertálytizedesre támaszkodhattak.

71 Az átszervezéssel tehát egy új állás jött létre, mely minden bizonnyal összefüggött Miskolc azon törekvésével, hogy elnyerhesse a szabad királyi város státuszát. Ez a német eredetű állás legkorábban a bánya- és szabad királyi városokban tűnt fel. Széles körben a 18. században terjedt el Magyarországon. Miskolcon 1793-ban találkozunk vele először, pontos feladatát Keresztessy Sándor közli egy 1903-ban megjelent tanulmányában.

72 Az első igazolható adat 1794-ből származik, mely feltüntette a megválasztott fertálymesterek neveit is. Eszerint az első fertályban Holló János, a másodikban Ns. Rácz Zsigmond, a harmadikban Ns. Barkassy György, a negyedikben pedig Farkas Pál töltötte be választás útján a pozíciót.

73 Egy 1797-ből származó városkönyvi bejegyzés szerint a Senator Urak fertály szerint 4 részre a szerencsétlen tűz támadásának el távoztat ás át ügyelő fel vigyázásra, s létrák, horgok és egyéb tűzoltó eszközöknek számban vételire...osztattak.

14 A fertálymesterek pontos feladatát Barkassy András miskolci főbíró 1800-ból származó, nyolcpontos fertály mester urak instructioja dokumentumból ismerjük. A pontok közül öt foglalkozott tűzvédelemmel, megelőzéssel, melyek közül a legfontosabb a minden hónapban megtartott kéményjárás volt. Még 1800-ban szekereket és lovakat biztosítottak számukra, egyrészt a város utcáinak rendben tartására, másrész, hogy ezek segítségével tűz esetén a vizeshordókat a helyszínre vitethessék.

75 1794-ben a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására a város kutak ásását rendelte el, mert ez a tűz oltására leghasznosabb, és mert Miskolc hiányt szenvedett megfelelő számú kútból. Többek között a Város Házánál ezen kútnak fel állítása igen szükséges, tekintettel arra, hogy itt őrizték a tüz oltásához szükséges bőrvedrek jelentős részét, amely 69 IV-1501/a. 12. köt. 1786. 257-258. 70 Gyulai 2000. 119. Gyulai Éva pontosan közli cgy-cgy fertály földrajzi határait. 71 Kapusi 2005. 632. 72 Keresztessy 1903. 5-6. Többek között Szcndrci János is teljes terjedelmében hivatkozik c tanulmányra, azonban ertekét csökkenti, hogy mint arra Kapusi Krisztián utal, Keresztessy nem tüntette fel pontosan téziseinek forrását. Kapusi 2005. 631. 73 Kapusi 2005. 631. 74 IV-1501/a. 23. köt. 1797. 8. 75 A fcrtálymcstcrck pontos feladatait egyaránt közli Gyulai Éva és Kapusi Krisztián is. Kapusi kutatásai azonban azt bizonyítják, hogy c tisztséget a 19. század derekáig nem töltötték bc rendszeresen; Gyulai 2000. 119-120; Kapusi 2005. 632-633.