A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Spóner Péter: Tűzvész, tűzoltás, céhek (Tűzvédelem Miskolcon a 18. század második felében)

a Kapitányok pedig, és melléjek rendeltetett tizedesek, a meghatározott pénzt kiszedvén, annak Perceptiójára S Erogatiájára választott Grális (generális) Perceptorok Nemes Vitézlő Miskolczi György Uramnak bé adni.... tartoztatnak. Vagyon ugyan a Város Házánál Két Vízi Puska és Számos Bőr Vedrek, de ezen két Vízi Puskái a Felséges Camara, még 1772'

k Esztendőben maga költségén készíttetvén, 24 bőr vedreket küldöttek ide Miskólczra. A megtörtént Tűz után, Censuális Ház vallottak nevekben, aFs. Camarára alázatos Instantia menvén, a Fs. Camara Két Esztendőbeli Censusát elengedni méltóztatott: Sőt Matériálékat is, úgymint követ a bányábúl, sindelt, téglát, azon az áron résolvait (szolgáltatott), a mennyiben a F Uraságnak vagyon. Akik pedig Nemesi, vagy nem Censuális fttnduson laktak, a rendes áron, de hogy három Esztendő alatt fizessék meg árát. A Portióbeli ftzeíéssük is a Contribuenseket a F. Consistum eö Felsége Kegyelmességébül 3 esztendőkre immunitálta (mentesítette). "

3I E tűzvészről részletes leírást ad Benkő Sámuel 1782-ben megjelent munkájában is.

32 A tűz gyors pusztításának okaként említi, mivel hevesen fújt a jeges északi szél, és egyre erősödve dél felé fordult a szélirány, a lángok gyorsan terjedtek és rövid idő alatt elértek egészen a Miskolc körüli szőlőkig. Beszámolójában hosszan ír a tűzvészt követő pánikról, a kialakuló „világvége'" hangulatról. Ez utóbbit részletesen idézi, illetve elemzi Fazekas Csaba, mely szintén nem kizárólagosan miskolci jelenség volt, országosan megfigyelhető volt a pusztító tűzvészek után.

33 Az emberi életben és az anyagi javakban keletkezett károk mellett, hasonlóan súlyos hatása volt a tűzvészeknek a lakosság morális állapotára. A miskolci tűzvésszel egy időben a vármegye területén több helyen is hasonlóan pusztító tüzesetek történtek, ezért a vármegye 1781-ben statútumot bocsátott ki A tűzvészek elkerüléséről. Ennek szövege szerint három alkalommal is megfigyelhettük, hogy a tűzvész olyan helyeken okozott többeknek nagy kárt, ahol a házak nagyon szorosan épültek egymás mellé, és ahol a házak szalma vagy nád tetőlékkel lettek ellátva. így amikor az egyik tüzet fogott, nem csak egy ház égett le: sőt a szomszédos házakból érkező segítségnek is útjában álltak az így épített házak. Hogy a jövőben az ilyen szerencsétlenségeket elkerülhessük, mostantól fogva az építendő házakat csak szilárd anyagokból, a kemencéket csak égetett téglából szabad építeni. A tetőket zsindellyel, vagy habán cseréppel kell fedni. A járási szolgabíró feladata volt a rendelet betartatása.

34 A nagy tűzvész jelentős hatással volt Miskolc városképére, a vármegyei statútum hatására a zsúfoltság elkerülése érdekében új területeket építettek be. 1782-ben több család fordult a Diósgyőri Korona Uradalomhoz, a Tekintetes Cameralis Praefectus Úrhoz, hogy engedélyezze a mészárosok által bérelt földterület építkezésre való felhasználását. Levelükben a kérvényezők azt írják, hogy értésünkre esett, hogy az Tettes ezen Város felső végin, a Pipis Domb alatt a mészárosok árendás földükből már 30. szeginy embernek ház hellyeket Bírák Uramék által kiméretni Kegyesen méltóztatott, és még többeknek való ház helyek is rendeltettek, mi is a Tettes Úr azon Kegyességéhez bizodalommal bátorkodtunk ezen alázatos Instantiankal folyamodni, mivel némellyikünket az Úr Isten 31 B.-A.-Z. M. Lt. lV-15ül/a7. köt. 1781. 681-686. 32 Bcnkö 1976. (1782). 53. 33 Fazekas 1994. 103. 34 Tóth-Barsi 1989. 129.