A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Spóner Péter: Tűzvész, tűzoltás, céhek (Tűzvédelem Miskolcon a 18. század második felében)

- múlt esztendőben tüzbéli ítélet által lakó házunktól megfosztott, némellyikünknek pedig hajlékunk nincsen, minek okáért a Tettes Úr Kegyességében gyakorló lábai előtt magunk mélységesen meg alázódással le borulván esedezünk mi hozzánk szeginy szolgáihoz az megírt hellyen ház hellyeket Bírák Uramék által engedni ki méreretteni irgalmassággal járulni méltóztasson, magunkat pedig kötelezzük a Tettes Dominiumnak minden szokott Censusnakmegfizetéssére, mind pedig hűséggel való szolgálattyára... A kérvényt 14-en írták alá, amihez megkapták a hozzájárulást, azzal a feltétellel, hogy házaik téglából vagy köböl épüljenek és mindegyiknek köböl készült kéménye legyen.

35 A város támogatta az ilyen irányú törekvéseket és kérvényeket, azzal az indoklással, hogy mind a Város terheinek könnyebben lehető előmozdítása, mind a Felséges Uraság jövedelmeinek szaporítására fog szolgálni, s a mellett az Városnak is az mennyiben az szorosság az építéssekben elkerültetik, securitassára lészen. Az új házak építésére egy hét pontból álló szabályzatot bocsátottak ki, melyben pontosan meghatározták, hogy milyen feltételek mellett épülhetnek új házak. E feltételek az alábbiak voltak: 1— Egy telek nyolcz öli szélességű és 25 öli hosszúságú legyen 2— Legel s őbb en az Város végén lévő utolsó háztúlfel felé annyi quantitású föld ad directam lineam ragattasson ki, melly meglévén 3— Az házak mind sorban, s egymás irányában tettessenek és az killyebb s bellyebbvaló építés el keriiltessen 4— Az házaknak derekai vagy köbül vagy kitül ez nem lehetne, más téglábúl építtessen, de úgy hogy 5— Az kémény allya köbül, az kémény pedig égetetttéglábul legyek 6— Az teteje az mennyire lehet sindely légyen 7— Nem csak az ház pedig, hanem minden féle épület a mellyet léteznek már téglábúl értetődjen. Az építkezések ellenőrzésével a város egy bírót bízott meg.

36 A tűzvész további következménye volt a városi tűzrendészet átszervezése. Miskolcot ekkor 41 numerusra (tizedre), vagy szakaszra osztották fel, melyek élére továbbra is utcakapitányokat neveztek ki, akiknek a feladata volt a tűzvédelmi eszközök beszerzése, rendben tartása, a kémények folyamatos, havonkénti ellenőrzése és tűz esetén a védelem megszervezése. Ennek ellenére a következő években is gyakoriak voltak a városban a kisebb-nagyobb tűzesetek. Alig egy évvel a nagy tűzvész után és a kibocsátott rendelkezések ellenére, a szakszerűtlen építkezés következtében 1782. február 27-én Dedics József háza gyulladt ki és miután megvizsgálták, hogy mi válthatta ki a tüzet, úgy tapasztaltatott, hogy katlannyát - az helyre ragasztattván - a fal mellé, az holott a falba az tudós oszlop volt, mellyet a kéménynek része állíttatott, az oszlop tüzet kapván, ki adni magát a padláson. Gondatlanságáért és a nem megfelelő építkezésért a ház tulajdonosát pénzbüntetésre ítélték, 6 Rft-ot kellett befizetnie a város pénztárába.

37 Ezért a következő években a megszaporodó tűzesetek miatt nem csak a tüzek megelőzésére, a védekezésre fektettek nagyobb hangsúlyt, hanem egyre szigorúbb ítéleteket hoztak a gondatlan tűzokozókkal szemben. 1787-ből különösen sok adat maradt fenn tüzesetekkel, tűzoltással kapcsolatban. Minden bizonnyal ez évben az átlagosnál melegebb és szelesebb lehetett az időjárás, 35 IV-1501/a. 8. köt. 1782. 31-32. 36 IV-1501/a. 8. köt. 1782. 32. 37 lV-1501/a. 8. köt. 1782. 13.