A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése
a jogalkotó részéről további jogalkotásra tett ígéret, hanem kapcsolódó jogszabályok figyelembevételére vonatkozó utaló szabály. Az Alkotmánybíróság a fenti indokokra figyelemmel az indítványban kifogásolt rendelkezéssel kapcsolatban jogalkotói mulasztást nem állapított meg, ezért az indítványt elutasította. A kulturális javak külföldre történő kivitelének szabályai A kulturális javak illegális forgalmazása sajnos előkelő helyet foglal el a kulturális örökséget veszélyeztető tényezők között. A kulturális értékek jogtalan vándorlása veszélyének növekedése alapvetően annak a következménye, hogy e javak korlátozott számban állnak rendelkezésre, egyediségük vitathatatlan, valamint meghatározott idő múltával végesek, tehát kimerithetőek. A kulturális javak illegális kereskedelme elleni védelem terén az egyes államok önmagukban, nemzetközi összefogás nélkül nem lehetnek eredményesek. Mivel a tiltott kereskedelem az 1960-70-es években kezdett komoly méreteket ölteni, ekkor alkotta meg az UNESCO a kulturális örökség védelmét szolgáló második nemzetközi egyezményt, az 1970. évi Párizsi Egyezményt, amely a kulturális javak illegális forgalmát kívánta visszaszorítani. 18 A lopott vagy jogtalanul külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló UNIDROIT Egyezményt hazánk 1995. június 24-én írta alá és 1997. december 18-án ratifikálta. A kulturális javak egy szük köre az ország területéről engedély nélkül kivihető. Ilyenek: a magánirat, amely tulajdonosával kapcsolatos, és amelyet rendeltetésszerűen tart magánál, működő szerv irattári anyaga (kivéve a szolgálati és államtitokhoz fűződő adatokat tartalmazó iratokat), az országba visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) behozott, valamint az 50 évnél nem régebben az ország területére került, magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező javak. Kérelemre a Hivatal meghatározott nyomtatványon igazolja, hogy a kivinni szándékozott tárgy nem tartozik az engedélyköteles javak körébe, tehát nemleges igazolást bocsát ki. Minden más esetben kizárólag a Hivatal engedélyével vihetők ki az országból a műtárgyak. A javak külföldre vitelének engedélyezésére eltérő szabályokat kell alkalmazni attól függően, hogy a tárgyat csak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Unió területéről is ki kívánják vinni. 2004. május l-jétől Magyarországon is alkalmazni kell - a magyar jogszabályok mellett - az Európai Unió vonatkozó előírásait. 19 A kétféle szabályozás egymással összhangban van, egymást kiegészítik. A Magyarországról való kivitel esetén a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. A Hivatal által adott kiviteli engedéllyel vihetők ki az országból a levéltári törvény hatálya alá tartozó levéltári iratanyagok, maradandó értékű magániratok vagy irategyüttesek, az 50 évnél régebbi, a muzeális intézmények és levéltárak nyilvántartásában szereplő, a könyvtárakban muzeális dokumentumként őrzött, továbbá a védetté nyilvánított kulturális javak. A rendelet hatálya nem terjed ki a muzeális intézmények természettudományi gyűjteményeinek szekrénykataszterben nyilvántartott tárgyaira, illetőleg a rendelet alapján 18 Lásd erről részletesebben: Buzinkay 2004. február VIII. évfolyam 1. szám 5-6. 19 Buzinkay 2004. március VIII. évfolyam 2. szám 5-7.
