A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése

vánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte - a fenti szabályra - azaz arra hivatkozva, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53. §-a kimondja, hogy a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg. Az indítványozó indítványában azt is előadta, hogy védetté nyilvánított gyűjteménye 22 éves fennállása alatt nem kapott ellentételezést kötelezettségeire tekintettel, sem a miniszteri keretből, sem a költségvetésből, sem pedig pályázati úton. Az indítványozó alkotmányellenesnek találta azt, hogy a Kövtv. rendelkezése ellenére nem született jogszabály a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel megillető támogatásokról és kedvezményekről. Álláspontja szerint a mulasztás sérti az Alkotmánynak a köz- és magántulajdon egyenlő védelmére vonatkozó elvét,

14 és a gazdasági verseny szabadságát.

15 Az Alkotmánybíróság az indítványban érintett rendelkezés vizsgálata során abból indult ki, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő.

16 A testület utalt arra is, hogy „a két feltételnek - a mulasztásnak és az ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzetnek - együttesen kell fennállnia."

17 A muzeális intézményekben, levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumokként - őrzött kulturális javak a Kövtv. 46. §-a szerint védettnek minősülnek. A kulturális örökségnek - a 46. § hatálya alá nem tartozó - pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében pedig a hatóság védetté nyilváníthatja. A védetté nyilvánító határozatban a hatóság előírja a védettséggel kapcsolatban a védetté nyilvánított kulturális javak elhelyezésével, őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket. A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosai a Kövtv. 52. § (1) bekezdése alapján kötelesek a javakat épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni. A védetté nyilvánító határozatban foglaltak betartását a hatóság jogosult ellenőrizni. E kötelezettségekre tekintettel rendelkezett a törvény úgy, hogy a tulajdonosokat a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg. A védett kulturális javak tulajdonosai a miniszteri keretből, valamint a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága által meghatározott támogatási célok alapján, rendszeres vagy esetenként kiírt pályázatok útján juthatnak támogatáshoz. Azt ugyanakkor a határozatban az Alkotmánybíróság is elismerte, hogy természetéből fakadóan a pályázatokkal elnyerhető támogatás intézménye - tervezhetőséget nehezítő - bizonytalansági elemeket is tartalmaz, de a testület szerint a Kövtv. 53. §-a nem tartalmaz ígéretet a kötelezettségekkel pontosan egybeeső anyagi támogatásra, illetve annak alanyi jogon járó intézményesítésére. A „külön jogszabályban" meghatározott fordulat - érvelt az Alkotmánybíróság - nem 14 Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint: „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." 15 Alkotmány 9. § (2) bekezdés: „A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát." 16 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról 49. § (1) bekezdés. 17 1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998,667,669.