A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Boros László: Beszélgetés a 75 éves Frisnyák Sándor professzorral

könnyebben tudom elérni a történeti földrajz forrásait a budapesti köz­gyűjteményekben. Melyek voltak a legfontosabb külföldi tanulmányútjaid? Egy földrajztanárnak a hiva­tása gyakorlásához rendkívül fonto­sak a hazai és külföldi (tanulmányút jellegű) utazások szakmai tapasz­talatai. Az iskolában (egyetemen) megszerezhető elméleti ismereteket a földrajzi valóság közvetlen megfi­gyelése teszi teljessé. S ezt már fia­tal koromban is így gondoltam, ezért két dologra: könyvek vásárlására és utazásra mindenkor sok pénzt köl­töttem. Úgy fogtam fel, hogy az or­szág- és világjárásom önképzésemet, földrajzi-társadalmi valóságismere­tem gazdagítását szolgálja, s ezáltal színvonalasabban láthatom el hiva­tásomat. Korán, kisdiák koromban 4 ^ p Nógrádi tájakon kezdtem „felfedezni" lakóhelyem, (2009. május 2.) Miskolc és tágabb környezetét, an­nak természeti szépségeit, értékeit és emberi alkotásait. Középiskolás koromban Farkas Gyula 20 barátommal már bejártam az egész országot. A közvetlen megfigyelés és tapasztalatszerzés kialakított bennem egy átfogó országképet, felismerve a társadalmi-gazdasági (a település- és tájképben is meg­jelenő) különbségeket, a Bulla-Mendöl-féle könyvből már jól ismert nyugat-kelet irányú kultúrlejtő (= fejlettségi lejtő) valóságos meglétét. 1955-től már külföldre is utazhattam: először Bulgáriába, majd az elmúlt fél év­században összesen harmincöt államba sikerült eljutnom. Kezdetben kizárólag önköltsé­ges társasutazások résztvevőjeként, az 1960-as évektől, mint felsőoktatási dolgozó már egyéni turistaként vagy hivatalos (ösztöndíjas) kiküldetésben jártam a külországokban. Nagy utazásokat tettem a Kelet-európai alföldön, Közép-Ázsiában, Kazahsztánban és Szibériában. 1970-ben és 1972-ben a közép-ázsiai sivatagokat, a folyó menti és hegylábi oázisokat, az ősi (nomád) állattenyésztés még fellelhető-módosult maradványait tanul­mányoztam. Megfordultam a Kopet-dag, a Pamir és a Tien-san vidékén is, ahol a magas­hegységi pásztorkodást, a folyóvölgyek és az intramontán kismedencék öntöző-kultúráját ismerhettem meg. Nem sokkal előbb voltam a harkovi Gorkij Egyetemen nyelvi tovább­képzésen, így a helyszínen vásárolt orosz nyelvű szakkönyvek és térképek tanulmányo­zásával nagyon sok ismeretet szereztem a bejárt területekről. Később összehasonlító 20 Általános iskolai tanár, szaktanácsadó, elismert fotóművész.

Next

/
Thumbnails
Contents