A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Boros László: Beszélgetés a 75 éves Frisnyák Sándor professzorral

vizsgálatokat-megfigyeléseket végeztem a Szaharában és az egyiptomi Nílus-völgyben. Az 1980-as években voltam Kínában, Mongóliában, Észak-Koreában és az USA-ban. 1989-ben a Soros-alapítvány ösztöndíjával a hallgatókkal és kollégáimmal Kanadában tettünk nagy - gyönyörű tájakat és a legjelentősebb városokat feltáró - utazást, az Atlantipartvidéktől a Kordillerákig. Vancouverben és a Niagara környékén az indián kultúra helyszíneit és tárgyi emlékeit csodálhattuk meg. A legtöbbet Európában (ezen belül a Kárpát-medencében) utaztam. Kutatómunkám szempontjából nagyon sokat jelentett a Nagy-Britanniában tett ösztöndíjas tanulmányutam, amely lehetővé tette az oxfordi és cambridge-i angol történeti földrajzi iskola eredményeinek megismerését. Több külföldi felsőoktatási intézményben és konferencián előadást is tartottam (pl. Moszkva, Volgográd, Usti nad Labem, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Nagybánya, Csíkszereda, Déva, Szabadka és Magyarkanizsa). Külföldi útjaim szakmai tapasztalatait mindenkor felhasználtam az oktató- és tudományos munkámban. Jelenleg A világgazdaság történeti földrajza című stúdium keretében hasznosítom az ősi kultúrák földjén tett utazásaim szakmai élményanyagát. A modem világgazdaság kialakulását megelőző történelmi korok jellemzésével is sokat foglalkozom, így egy teljes fejlődésfolyamatot vázolok fel a neolitikus forradalomtól napjainkig. Végezetül szeretném megkérdezni, tanítványaid közül kikre vagy a legbüszkébb? Számomra minden tanítvány nagyon fontos, hiszen napi munkájukban hasznosítják-alkalmazzák azokat a szakmai-módszertani ismereteket, amelyeket a tanszéki kollektívától kaptak. Oktató-nevelő tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar ifjúság és a felnőtt lakosság földrajzi ismereteinek gazdagításához, hazaszeretetük elmélyítéséhez. Szép számmal vannak olyanok is, akik a diplomájuk megszerzése után továbbtanultak a hazai és külföldi egyetemeken, majd doktoráltak és magasabb tudományos fokozatot is szereztek, tudománymüvelő-alkotó egyéniségekké váltak. Név szerint nem próbálom őket felsorolni, mert félek, hogy kihagyok valakit, aki egyébként említést érdemelne. Örömmel mondhatom, hogy a legtehetségesebb tanítványok közül vannak egyetemi és főiskolai tanszékvezetők, felsőoktatási és kutatóintézeti dolgozók, gimnáziumi és általános iskolai igazgatók, továbbá világjáró filmrendező, rádió-televízió riporter és szerkesztő, múzeumigazgató és tankönyvíró ált. iskolai tanár, akikre büszke vagyok és teljesítményeiket nagyra értékelem. IRODALOM BOROS László-VIGA Gyula (szerk.) 2004 Frisnyák Sándor munkássága. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, Miskolc, 115. BULLA Béla 1938 Hazai történeti földrajzunk múltja, jelene és feladatai. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születésének hatvanadik évfordulójára, Budapest, 73-106. BULLA Béla-MENDÖL Tibor 1947 A Kárpát-medence földrajza. Budapest, 611.