A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Boros László: Beszélgetés a 75 éves Frisnyák Sándor professzorral

3. kép. Frisnyák Sándor isaszegi otthona kerestünk és 2007-ben itt, Isaszegen találtunk megfelelő és számunkra elérhető házat, így tehát a Budapesten élő családom közelségébe kerültem. Első feladatom volt Isaszeg és a Gödöllői-dombság földrajzi-honismereti irodalmának tanulmányozása és a természetföldrajzi kistáj alaposabb bejárása. Mivel eddig minden lakóhelyemről és környékéről is írtam egy-két dolgozatot, most Isaszeg (és a Gödöllői-dombság) történeti földrajzát, az itt élt szlovákság 18-19. századi tér- és természeti erőforrás-használatát, kultúrtájés gazdaságfejlesztő tevékenységét szeretném feldolgozni. Korábban nem tudtam, hogy Isaszeg (és a környezetében még több település) mintegy két évszázadon át szlovák falu volt. A 17/18. század fordulóján érkezett szlovák telepesek erdőgazdálkodással és állattenyésztéssel foglalkoztak, és az első katonai felmérés szerint az alföldi kertes városokhoz hasonló kétbeltelkes településszerkezetet alakítottak ki.

19 Isaszeg és a Gödöllői-dombvidék történeti földrajzának kimunkálása mellett sok más - korábban megkezdett - szakmai feladatot kell teljesítenem. Mindenekelőtt rövid időn belül be kell fejeznem „A Zempléni-hegység földrajzi lexikona" szerkesztését és egy konferencia-előadás megírását. Sokan, nemcsak geográfusok, a történészek és néprajztudósok is arra ösztönöznek, hogy az 1990-ben megjelent Magyarország történeti földrajza c. könyvemet az új kutatási eredményeim felhasználásával írjam újra, természetesen a jelenleginél lényegesen nagyobb terjedelemben. Mindezek a munkák rendkívül időigényesek, a ma is fő feladatomnak tekintett oktatás mellett tudok csak a kutatással-földrajzír ássál foglalkozni. Öregemberként mindenhez, így az adatgyűjtő-feldolgozó és egyéb munkákhoz is több időre van szükségem, mint régebben. Isaszegről viszont 19 Az interjú óta megjelent Frisnyák 2008. 265-294.; Uö. 2008. 75-85.