A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Boros László: Beszélgetés a 75 éves Frisnyák Sándor professzorral

Az idősebb geográfusok mellett egyre több fiatal foglalkozik a történeti földrajz tudományelméleti kérdéseivel, a regionális egységek és egyes ágazatok vizsgálatával.

16 Mindannyiunk számára óriási nyereség, hogy Somogyi Sándor professzor az 1970780-as években a magyar nép kialakulásának és honfoglalásának földrajzi környezetét és az alföldi makrorégió természeti viszonyainak változását, az antropogén tájalakítást stb. dolgozta fel, s ezzel természetföldrajzi alapokat teremtett a történeti földrajzi kutatások számára.

17 A történeti földrajzi kutatásokon kívül milyen témakörökkel foglalkoztál? Már említettem, hogy pályafutásom első periódusában rövid ideig természetföldrajzi, majd társadalom- és gazdaságföldrajzi témákkal foglalkoztam. Ennek térbeli keretét Borsod-Abaúj-Zemplén megye, később (1968-tól) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képezte. 1959-től 1963-ig a földrajztudomány és -oktatás régiónkhoz kapcsolódó történetét vizsgáltam. Ilyen irányú érdeklődésemet Bulla Béla professzor a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól írt tanulmánya váltotta ki. Tantárgy- és tudománytörténeti kutatómunkámat Csinády Gerő egyetemi docens tanácsaival (és írásaim lektorálásával), és Újszászy Kálmán professzor, a sárospataki ref. nagykönyvtár és levéltár igazgatója a régi könyvek és dokumentumok rendelkezésemre bocsátásával segítette. A régióban élt földrajzírók munkásságát 1650/54-től, Comenius sárospataki működésétől dolgoztam fel. Kutatásaim eredményeit a helyi periodikákban publikáltam és a miskolci Értelmiségi Klubban, Sárospatakon és Tokajban tartott előadásaimban ismertettem. Egyéb munkáim közül megemlítem a regionális földrajzi tanulmányaimat, a szerkesztésemben megjelent főiskolai tankönyveket (pl. Magyarország földrajza, Altalános gazdaságföldrajz), tanári segédkönyveket (Budapest és a megyék földrajza, SzabolcsSzatmár megyei földrajzi olvasókönyv 1-2.), a táj-, város- és falumonográfiákat (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája, Kazincbarcika földrajza, Tállya, Szerencs monográfiája, Rátka - Egy német falu Tokaj-Hegyalján) és a fiatalabb koromban írt tudománynépszerűsítő cikkeimet.

18 Jelenleg milyen témákkal foglalkozol? Kapcsolódva a korábbi gondolataimhoz, nagyon fontosnak tartom az egyes kistájak történeti földrajzi kutatását. Az elmúlt években sokat foglalkoztam a Hernád-völgy történeti földrajzával, s e témakörből egy szintézis-jellegű és öt-hat adalékközlő írásom jelent meg. Régebben azt terveztem, hogy öregkoromban Szikszón, a szülővárosomban telepedek le és a Hernád-völgy történeti geográfiáját fogom feldolgozni. Idő közben másképpen alakultak a dolgok: gyermekeim kérésére a fővárosi agglomerációban 16 2007. szeptember 3-án a Korall c. társadalomtörténeti folyóirat az MTA Regionális Kutatások Központjában (Budapest) kerekasztal-beszélgetést rendezett „Mi a történeti földrajz és kik a történeti földrajzosok?" címmel. A részt vevő tudósok egyetértettek abban, hogy Frisnyák Sándor a hazai történeti földrajz megújítója és munkásságával tudományos iskolát teremtett. Korall 9. évf. 2008. 22. 17 Somogyi 1988. 863-869.; Uö. 2000. 7-24. 18 Frisnyák Sándor szakirodalmi munkásságának nem teljes körű jegyzékét lásd Boros-Viga i. m.. 90-106.