A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Szűts István Gergely: A szervezett szabadidő jellegzetességei Miskolcon az 1950-60-as években

litika kiépítéséhez. A gazdaság átalakításának első korszakát az 1947-ben elfogadott hároméves tervhez kötjük, amelyben lényegében egy nagy ívű állami beruházás programját fogalmazták meg. Ebben kizárólag szovjet mintára képzelték el átalakítani a magyar gazdaságot, nem számolva a Szovjetunió és Magyarország közötti komoly gazdasági különbségekkel. 1950 és 1968 között a szocialista iparosítás időszaka következett. Ezt a majd húsz évet többféle gazdaságpolitika jellemzi, így 1950 és 1953 között túlzott, szovjet mintákat követő iparosítás, majd Nagy Imre miniszterelnöksége idején - a keményvonalas, a realitásokat figyelmen kívül hagyó politikával szemben - egy sokkal ésszerűbb rendszert vezettek be, amely a gazdaság minden területén éreztette jótékony hatását. 1954 és 1956 között - visszatérve a Rákosi-korszak politikájához - tovább folytatódott a túlzott iparosítás. Az 1956-os forradalmat követően a párt (minden reformról lemondva) a tervgazdálkodás rendszeréhez tért vissza, azonban a gazdaságirányítás rendszere mégis változott. Az MSZMP a következő években igyekezett kerülni a túlzott gazdaságátalakítást, ez pedig azzal járt, hogy a magyarországi gazdaság lassú fejlődésnek indult.

5 Mindezt azért éreztük lényegesnek tisztázni, mert a rendszerváltást megelőző negyven évet a közbeszédben gyakorta egyszerűen szocialista vagy kommunista rendszernek szokás nevezni, amely így viszont feltételez egy konstans jói meghatározható struktúrát. Ezzel szemben látnunk kell, hogy bár diktatórikus évtizedeiről beszélünk, azonban tértől, időtől és sok más határozótól függően ez a majd ötven év igencsak differenciált volt. Nem célunk itt kitérni ezeknek az okoknak, így politikai, gazdasági és társadalmi színezetű jellegzetességeknek bemutatására, hiszen mindennek tárgyalása messze túlmutatna témánkon. E helyett inkább a kutatás alapkérdéseit tisztáznánk. Vizsgálatunk alapvetően a szervezett - a korszak politikai berendezkedését ismerve -, valamiféle felülről létrehozott és (akár láthatatlanul is) irányított szabadidős tevékenységekre és azok társadalmi hatásaira fókuszált. Mit értünk szervezett szabadidőn és hol válik el a privát és az irányított szabadidő egymástól? A válasz elsőre kézenfekvőnek tűnhet, hiszen míg az egyik önálló elhatározás, addig a másik valamilyen irányított formula alapján jön létre. Ennél azonban sokkal összetettebb és bonyolultabb mind a korszak, mind pedig magának a szabadidő eltöltésének a szerkezete és ennek emlékezete. Erre csak egy példa, hogy olykor az egyéni, így például családi jellegű összejövetelek sem kizárólag privát, hanem nagyon sok esetben a hivatalos és támogatott szabadidős minták szerint is szerveződhettek, elsősorban az állami vagy vállalati ünnepségek alkalmával. Mindettől függetlenül az alapvető kérdés mégiscsak az volt, hogy a kortársak milyen szabadidős mintákat követtek és hogyan viszonyultak (amennyiben egyáltalán érzékelték) a hatalom által működtetett szabadidő struktúrákhoz. Tér és idő A dolgozat egy olyan 2008 októbere és 2009 májusa között zajlott kutatás összegzése, amelynek feladata az 1950-es és 1960-as évek szervezett szabadidős szokásainak feltárása és ezek jellegzetességeinek bemutatása volt. Kutatásunk során az ún. hólabda - snowball - módszerre támaszkodva 58 interjút sikerült készíteni a korszakban már Miskolcon élő és dolgozó személlyel. E véletlenszerű interjúalany-kiválasztás során meglehetősen eltérő társadalmi hátterű és foglalkozású idős emberhez jutottunk el. 5 Gunst 1996.