A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Szűts István Gergely: A szervezett szabadidő jellegzetességei Miskolcon az 1950-60-as években
A SZERVEZETT SZABADIDŐ JELLEGZETESSÉGEI MISKOLCON AZ 1950-60AS ÉVEKBEN SZÜTS ISTVÁN GERGELY Az utóbbi években megszaporodtak a huszadik század hétköznapjaira fókuszáló kutatások és az ezekből készült kiadványok. 1 Különösen az 1945 és az 1989 közötti - máig alig feltárt, ám politikai megítélésében annál inkább túlfűtött - évtizedek mindennapjairól születtek olyan munkák, amelyek talán árnyalhatják a közelmúlt gyakorta tisztán emocionális értékeléseit. Ugyancsak örömteli, hogy egyre több kutatás foglalkozik a lokális közösségek és az egyének történetével úgy, hogy a makrotársadalmi összefüggések helyett inkább apró léptékekre koncentrálnak. 2 Hasonló cél vezérelte kutatásunkat is, amikor megpróbáltuk feltérképezni a köztudatban máig „acélvárosként" élő Miskolc két évtizedének hétköznapjait. 3 Mivel a társadalmi folyamatok, történelmi események nem kezdődnek és nem érnek véget a naptári évekkel, ezért a kutatás időbeni kereteivel kapcsolatban a tágabb keretet adó Rákosi- és Kádár-korszak terminusokat használtuk. Még így is meglehetősen nehéz vállalkozás az általunk vizsgálni kívánt évtizedek korszakolása, hiszen ahány tudományterület, annyiféle határkő rajzolódik ki előttünk. Mégis ahhoz, hogy kutatásunk témáját történeti kontextusba tudjuk helyezni, ismernünk kell néhány olyan ma leginkább elfogadott politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti meghatározást, amelyek lényegét a következőkben csak címszavakban kívánjuk áttekinteni. A politikatörténet az 1947 és 1953 közötti időszakot a diktatúra kiépítésének, az 1953 és 1954-es éveket, melyeket Nagy Imre miniszterelnöksége fémjelez, egyfajta enyhülésnek, nyitásnak, az 1956-ot megelőző éveket a visszarendeződés kísérletének szokás nevezni. A forradalmat követő időszakot legtágabb értelmezés szerint két nagyobb periódusra kell osztani, az első az 1956 és 1962-63 közötti évek, amikor megpróbálták megismételni a magyarországi szovjetrendszer kiépítésének 1947 és 1953 közötti folyamatát. 1962—63-tól látványos enyhülés kezdődött: ennek egyik fontos jele volt, hogy a rendszerrel szemben álló osztályok és rétegek többé nem számítottak kollektív ellenségnek, és a másik, hogy 1963-ban politikai amnesztiát hirdettek. Ezt a második korszakot, amely az enyhülés és bizonyos reformok időszaka is volt, 1973-ig datálják. 4 A gazdaságtörténet-írás egészen más eredők mentén közelít a vizsgált korszakhoz. A második világháborút követő korszak első évei az újjáépítés, stabilizálódás és a mindent átható politikai harcokról szóltak, amelynek végeredménye az lett, hogy az MDP, mint egyetlen párt (A Párt) kezdhetett hozzá a szovjetizáló gazdaság- és társadalompo1 A teljesség igénye nélkül néhány alapmüvet fontosnak tartunk megemlíteni. Valuch 2006.; Valuch 2004.; Horváth (szcrk.) 2008.; Krausz (szcrk.) 2003.; Rainer M. (szcrk.) 2003. 2 Így mindenekelőtt: Horváth 2004. 3 A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával 2008 októberétől, 2009 júliusáig az Észak-Kclcti Átjáró Egyesület „Egyszer volt, hol nem volt - Acélváros" címmel komplex kutatást végzett Miskolcon. Ennek során más civil egyesületekkel valamint a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális és Vizuális Antropológia Intézetével szoros együttműködésben igyekeztünk vizsgálni a nagyipari központtá váló város átalakuló városképét és hétköznapjait. Ez a tanulmány a kutatás eredményeinek csak egy szeletét mutatja be, azonban ezzel egy időben két másik megjelenő írás is közöl értékes információkat a korabeli városról. 4 Rainer M. 2004.