A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

elvi építési engedély, utána kidolgozták a véglegest, és az építési engedélyt is megszerezték. Tehát, ennek megfelelően mentek ezek a dolgok. Nagyon jól mentek. Nagyon jó szervezettség volt akkor. Nagyon nagy kár érte, hogy ez így tönkrement. "

70 A közös építkezések, az építési engedélyek beszerzésében való segítségnyújtás jelentősen hozzájárult a lakosság lakáshelyzetének javításához, azonban ez továbbra is kevésnek bizonyult egy olyan városban, ahol a dinamikus iparosítás miatt állandó lakosságnövekedés volt jellemző. Ennek a nehéz helyzetnek a megoldását várta a miskolci építészet, várostervezés az 1002/1960. számú kormányhatározattól, amely szerint „A kapitalista Magyarországtól alapvetően rossz lakásviszonyokat örököltünk. Bár a felszabadulás óta komoly erőfeszítések történtek a lakáshiány csökkentésére, a helyzet nem kielégítő és a lakosság lakáshiánnyal küzd. A Párt és a Kormány a legközelebbi évek egyik legfontosabb feladatának tartja a lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Ezért a nem termelés célját szolgáló beruházások közt feltétlen elsőbbséget kíván biztosítani a lakásépítésnek. Erőforrásaink és gazdasági lehetőségeink módot adnak arra, hogy 15 éven belül a lakáshiányt lényegében felszámoljuk és biztosítsuk, hogy minden arra igényjogosult család önálló lakáshoz jusson. Ennek elérése céljából a Kormány 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki. E terv megvalósítását részleteiben az 5 éves népgazdasági tervek biztosítják. "

7I A program keretében 1 millió lakás építését irányozzák elő, amelyben a 40%-ot magán kivitelezésben, míg 60%-ot állami beruházásként terveznek megvalósítani. A kormányhatározatban rögzített célkitűzések elérése érdekében az építészetben technológiai változásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a nagyobb léptékű építészeti beruházásokat. Ez a nézet már 1954-ben megjelenik Hruscsov beszédében, a technológiaváltás időszerűségét hangsúlyozva: „Nem megfelelőbb-e tégla helyett olyan betonból készült faltömböket alkalmazni, amelyek megfelelnek a rendelkezésre álló emelőgépek lehetőségeinek, tehát két-három-öttonnásakat? Az ilyen építkezés magasfokú termelékenységet s nagy keresetet biztosít. "

71 Ezzel az időszakkal jelenik meg a korábbi téglafalazást felváltó blokkos technológia, az iparosított házépítés első lépcsőfoka. Ez a technológiai váltás Miskolc városképének újabb átalakulásához vezet. Míg 1960-ban az épületek 94,5%-a készült hagyományos téglafalazattal, addig pár évvel később már az előre gyártott falelemekből épülő házak válnak dominánssá. Ezzel a technológiai váltással ismét nagymértékben átalakul a város arculata, még akkor is, ha az 1960. évi kormányhatározatban előtervezett építkezések és célkitűzések, országos és miskolci szinten is, valójában pont ellentétes százalékban valósulnak meg 1961 és 1975 között.

73 Az 1961-gyei meginduló második ötéves terv időszaka a megnövekvő lakásépítések kezdetét jelenti a blokkos technológia elterjedésével. Ezzel a technológiával bár jelentősen megnövekszik a lakásállomány, a tényleges áttörést a panelépítkezés fogja meghozni, a '70-es években. Ujabb határkőként lehet megemlíteni ezt az időszakot, a városképet átalakító építészeti technológiai változások sorában. A paneltechnológia megjelenésével már teljes mér70 Interjúrészlet, J. J. 71 1002/1960 (I. 10.) sz. kormányhatározata 15 éves lakásfejlesztési tervről. 72 Hruscsov 2006. 3. [2006. 176] 73 A felépülő 1 047 000 lakásból csak 354 ezer (33,8%) készül cl állami beruházás formájában, míg 693 ezer (66,2%) magánkivitclczésbcn.