A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

párhuzamosan az építészeti megjelenés és technológia terén is állandó átalakulás ment végbe, mely alszakaszokra tagolja a város építészeti fejlődését (1. táblázat). 1. táblázat. Miskolc építészeti periódusai a II. világháborút követően' 1948-50 Az újjáépítés befejezése, az első korszerű létesítmények megvalósulása, hagyományos téglafalas építésmód 1951-55 Fontos nagyberuházások megkezdése, új városkép-együttesek létrehozása, az ún. szocialista realista stílus elterjedése 1956-59 A racionális építés kezdetei, kísérletezések, útkeresések, visszatérés a szocialista realista stílus előtti modernizmushoz 1960-63 A blokkos technológia térhódítása (előtte hagyományos téglafalazattal épült épületek), a tömeges lakástermelés megkezdése 1964-68 A blokkos technológia kifejlődése, felkészülés a házgyári technológia bevezetésére, az időszak végén divatos áramlatok átvétele 1969-től Házgyári technológia alkalmazása 1971 Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) központi szerepkörök szerint osztályozta a településeket és ezen kategóriák váltak a területfejlesztés legfontosabb tényezőivé. Ekkorra tehető a népességkoncentrálódás is, amely a korszak lakáspolitikájában a házgyári lakótelepek, panelek időszaka. Ez időszak sajátos arculatot ad Miskolc „külsejének", tömbszerüen jelentkeznek a szocialista épületek és terek a leszanált, kisajátított területeken. A városfejlődés társadalmi dimenziói A szocializmus időszaka, kiépülésének és legfőképp intézményesülésének folyamata hazánk számos településén nyújt vizsgálati lehetőséget a város és egyén, építészet és társadalom interakciójának vizsgálata tekintetében. A II. világháború pusztításai lehetőséget teremtettek a városok újjáépítésére és új városok építésére, az időközben megváltozott építészeti és társadalmi igényeknek megfelelően. A politikai ideológia és annak változása, ezzel párhuzamosan, folyamatosan meghatározta az építészet és városrendezés irányultságát, mivel „a szocialista városokról szóló diskurzus alaphangját a kommunista pártvezetés által ihletett és vezérelt propaganda adta meg."

48 A politikai, építészeti ideológia és a társadalmi közgondolkodás gyakran még az uralkodó, mindent meghatározó központi gondolat alatt sem volt egységes, konfliktusmentes. A 20. század második felében építészetünk folyamatos összeütközések színtere, mely a különböző stílusirányzatokban is megmutatkozik. „Ezek nem csak kifejezésmódjukban, hanem a tervezők társadalmi beállítottságában is eltérnek egymástól. Európai 47 Horváth 1972. 189-216. 48 Gcrmuska2003.