A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

összefüggésben jelentős szerepe volt a funkcionalizmusnak, de Magyarországon a hatalom és a konzervatív kollégák ellenszenvvel viseltettek iránta. A funkcionalizmus hívei közé tartoztak a CIAM magyarországi tagjai és a bauhaus stílusának követői: többek között Molnár Farkas, Fischer József és Kozma Lajos."

49 A kommunizmus gondolatrendszerében eltérően értelmezték az építészetet, annak szerepét, kifejezés- és megjelenésmódjait az építészek egyes csoportjai, a politikai szinten megjelenő „megrendelők" és az egyes építészeti produktumokat életterük mindennapi kereteként használó lakosok egyaránt. Az építészet és a társadalomtudományok reflexiói a társadalmi változásokra Az építészetnek és főleg az urbanisztikának folyamatosan szembe kell néznie az egyénnel és a közösséggel. A közösség érdekeinek - legyen az a szocializmus közösségértelmezése - szem előtt tartása a város szerkezetének, szövetének változtatása során elengedhetetlenül szembekerül a változtatásra irányuló területen élő egyén érdekeivel és céljaival, aki gyakran az építészeti szemlélettel ellentétesen értelmezi a végbemenő folyamatokat, melyek hatással vannak mindennapi életére. Ahogy a társadalomkutatók a nagyvárosokban mutatkozó devianciák és anómia felé fordultak, az építészek is egyre inkább érdeklődést mutattak a társadalmi problémák iránt, amelyek megoldását a városi térszervezés átalakításában látták. Ebenezer Howard például új alapokon szerveződő településforma, a kertváros létrehozását hangsúlyozta.

50 Bár a kertváros gondolata nagy hatással volt a későbbi várostervezésre, a nagyvárosokban megjelenő társadalmi problémák valójában sokkal inkább olyan gazdasági és társadalmi okokra vezethetők vissza, amelyek az építészet ezen törekvései ellenére is fennmaradtak. Howard nézetei hosszú időn keresztül befolyásolták az építészet célkitűzéseit. Nyomdokain halad tovább Le Corbusier és a CIAM-csoport is, a Nemzetközi Kongresszusok az új Építészetért, 1928-ban építészek által alapított közössége a modem építészet koncepcionális alapjainak kidolgozása során. Szintén azt vallják, hogy új városok kialakításával, építészeti eszközökkel be lehet és kell is avatkozni a társadalmi viszonyokba.

51 „Meggyőződésük volt, hogy valóban közösségi és emberi életet csak a megfelelően tervezett és rendezett nagyvárosokban lehet élni,"

52 és a közösségi élet, a mindennapok, az emberek életmódja, a társadalomban generálódó konfliktusok és viszonyok az építészeti megoldások révén megváltoztathatók, alakíthatók. Howard nézetét meghaladják ugyanakkor abban, hogy megjelenik az a gondolat, mely szerint az építészet a társadalom és gazdaság által determinált. Ez a szemléletváltozás annak felismeréséből szánnazott, hogy az építészetet nagymértékben a munkások lakásnyomora generálta. Részben a korszak városszociológiai közelítésmódja is ezt a nézetet erősítette, amely a társadalmi problémákat a városi környezet jellegzetességeivel, tulajdonságaival magyarázta. A Chicagói-iskola a klasszikus humánökológiai gondolkodás hatása alatt azt tartotta, hogy a városlakókat jellemző normanélküliséget és anómiát az ökológiai feltételek eredményezik, mintegy az őket körülvevő fizikai környezetre adott reflexióként. A város társadalmi jelenségei a mindennapi fizikai környezettel való kontextusban értelmezhetők. 49 Lampcl 50 Szirmai 1988. 22-25. 51 Szirmai 1988. 26. 52 Szirmai 1988. 28.