A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

fogadására" és „a korszerű városépítés eszközeivel minden jogos igényt kielégítenek."

20 Ezen elképzelések mentén indult meg Miskolc újjáépítése is a világháborút követően, egy iparral rendelkező város átszervezésével. Az '50-es évek Magyarországon a szocializmus kiépítésének időszaka, mely az élet minden területén központosított formában valósult meg. Városrendezési tervek és korszakok Miskolcon „A 3 éves tervben újjáépítettük az országot, az 5 éves tervben új országot - s benne új Miskolcot - építünk! " A városrendezési tervek tárgyalásánál vissza kell nyúlni időben a század elejéig, amikor a meghatározó szemléletmódok megjelentek az építészetben és a politikai gondolkodásban. A korszak külföldi urbanisztikai törekvései a hazai építészetben is feltűnnek az 1920-as években. Az első ténylegesen megvalósuló városrendezési tervek az első világháború után készülnek hazánkban, azonban még minden törvényi szabályozás nélkül, a „tervezők belátása szerinti célkitűzésekkel."

21 Bár Weiner Tibor szerint „a felszabadulás előtt sem Miskolcnak, sem egyes városrészeinek átfogó városrendezési terve nem volt", mégis meg kell említeni az 1921-ben kiírt városrendezési tervpályázatot és Warga László (1878-1952) nyertes „Avasalja" terv pályázatát. Warga László új, a városrendezés korabeli korszellemének hazai, haladó képviselője volt, annak elveit valósította meg a gyakorlatban. Munkáiban a forgalmi és gazdaságossági szempontok mellett megjelenik a modernizmusban elterjedő, majd a szocialista realista stíluskorszakot is jellemző zöldövezet, az összefüggő, fásított területek kialakításának gondolata. A miskolci mellett az ő nevéhez fűződik a budapesti városközpont, Nagykőrös, Székesfehérvár, Szombathely és Salgótarján városrendezési terveinek az elkészítése is.

22 Bár a miskolci terv gyakorlati megvalósítása nem történt meg, az elkövetkező 25 évben mégis ez képezte a miskolci városrendezés, városépítés elvi irányainak alapját.

23 Az első városrendezési törvény 1937-ben születik, amely már kimondja, hogy „minden városnak meg kell állapítania a maga városfejlesztési tevét. A város fejlesztése érdekében meg kell határoznia városias kialakításra szánt területét, és el kell végezni annak vízszintes és magassági felmérését; a felmérés alapján meg kell állapítani az általános és részletes rendezési tervet, és teleknyilvántartást kell vezetni."

24 Megvalósítását megakadályozta a II. világháború, amelyre a törvény hatálybalépését követően az általános városrendezési tervek esetében 6 év állt volna rendelkezésre, majd ezek elfogadása után újabb két év a részletes tervek kidolgozására. A háború utáni időszakban azonban már teljesen új elvek vezérlik a városrendezési törekvéseket, az a szocializmus ideája alatt fonnálódik. 20 Sós 1959.15. 21 Sós 1959. 12. 22 www.mck.iif.hu

. Csonka 1955-56. 23 Dobrossy 2007. 221. 24 1937. évi VI. törvénycikk l.§ (1) bekezdés.