A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

A népgazdasági tervek nagyarányú iparosításra törekedtek, „új nagy üzemtelepek egész sorát" hozva létre.

25 Ez a törekvés azonban nem fért meg és természetesen nem is igazodhatott a meglevő településhálózathoz és -szerkezethez. „A lehető legelőnyösebb telephely kiválasztása érdekében a természeti adottságokat, gazdaság és technikai követelményeket, nyersanyagok lelő- és termőhelyét, közlekedési viszonyokat, munkaerőhelyzetet, a termelés s elosztás minden előnyét és hátrányát számításba kellett venni. [...] Az üzemek számára munkaerőről is gondoskodni kellett. Az ipartelepítés tehát emberek jelentős mérvű telepítését vonta maga után."

26 A szocialista gazdaság építése az azt létrehozó egyéneket is a közös cél által vezérelt eszmék és tevékenységek eszközeként tekintette, akárcsak az építészetet. Az egyre fokozódó iparosítás központi, mindent meghatározó gondolata az építészetet is a célok elérése érdekében használja, mint ahogy az élet minden területe szervezett keretek között zajlik. A háború utáni centralizált irányítás nemcsak megszervezte az „építésügyet", hanem korlátozott keretek közé is szorította, mely alól csak a szocialista realizmus ideológiailag meghatározott időszaka volt kivétel.

27 Ebben az időszakban azonban a tervező építészektől „a szocialista realizmus elveinek alkalmazását" követelték meg. „A funkcionalizmus jelszava, „a forma követi a funkciót" helyett a „szocialista tartalom - nemzeti fonna" volt a jelszó,"

28 melyet a klasszikus architektúra, a szimmetrikus elrendezésre való törekvés és a monumentalitás jellemzett „A bauhaus stílusát és a funkcionalizmust megbélyegezték, mint a romlás és a dekadencia állapotát, az imperialista kozmopolitizmus végső stádiumát."

29 Hazánkban és Miskolc esetében Warga László városrendezési terve is ezt az irányt képviselte. A városok általános rendezési tervében követelményként jelent meg az az elv, hogy „biztosítani kell a város összefüggő zöldterületi rendszerét,"

30 mely kertvárosi jelleget ad a településeknek. Ez a célkitűzés azonban a modernizmusból öröklődik. A szocialista realizmus tovább hozza a modernizmusba] a zöldövezeti, kertes városrendezés koncepcióját, melyet ugyanakkor a monumentalizmussal ötvözve, a klasszicizmus szellemében alkotja meg a reprezentatív épületeket és úthálózatokat. E korszak emlékét őrzik az Egyetem, a jelenleg a Herman Ottó Múzeumnak helyet adó korabeli Pártház, és a Szentpéteri kapui kórház épületei például. A szocreál stílusirányzata a központosított hatalmat, önkényuralmat, erőt reprezentáló politikai tartalma miatt, csak rövid ideig létezhetett. A modernizmus a „szocialista realizmus" rövid időszakát követően ismét visszatért, miután 1954-ben Hruscsov rehabilitálta azt, a szocialista realizmust pedig az építészeti sikertelenségek bűnbakjának nevezte.

31 Ennek ellenére 1959-be Sós A. még külön építészcsoportként említi a tervezők azon körét, akik „a történelmi és szovjet példákon" nevelkedve, „axisokra felfűzött, szabályos és szimmetrikus, felnyitott keretes beépítéseket terveznek, reprezentatív, helyenként monumentális hatásokra törekszenek," azon tervezők mellett, akik inkább az új, nyugati 25 Sós 1959.15. 26 Sós 1959.15. 27 Építeszetünk a kel világháború között 148. 28 Lampcl 29 Lampcl 30 Mcggycsi 2005. 122-123. 31 Lampcl