A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

Amennyiben mégis Miskolc kategorizálására és a szocialista városok közötti elhelyezésére törekszünk, érdemes megfontolni R. A. French és F. E. Hamilton 1979-ben, a The Socialist City című munkájukban felvetett kifejezést, amely a szocialista város fogalma mellett bevezeti Leningrád, Prága, London, Krakkó és Budapest településeire alkalmazva az „államosított város" kifejezést, amelyeket D. M. Smith 1956-ban még mint „részlegesen megváltozott városokat" említett.

7 Miskolc köztes állapotát ezek a meghatározások jellemzik a leginkább. A korszak várostervezéssel, -rendezéssel foglalkozó építészei is hangsúlyozzák a városok csoportosítása kapcsán, Miskolc esetében annak korábbi városfunkcióit, valamint az iparban betöltött szerepét. Itt lényegében a szocialista építészeti ideák szerint történő átalakításról beszélhetünk. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor, hogy Miskolcot ipari városnak is tekintették, ahol „a városfejlesztés leglényegesebb tényezője, a nehézipar több mint száz éve települt."

8 Itt tehát egy központi szerepekkel bíró települést törekedtek fejleszteni. Ha településszociológiai értelemben vizsgáljuk Miskolcot, akkor az az urbanizáció fejlődési modelljét mutatja, míg a történeti megközelítések szerint a neomarxista altípusba tartozik, amely értelmében a városfejlődést alapvetően a termelési mód, esetünkben a nehézipar befolyásolta. Miskolc tehát nem tipikus szocialista város, mint Ajka, Komló, vagy épp Kazincbarcika és Sztálinváros, de a politikai-ideológiai-gazdasági folyamatokhoz kötődő terek nemcsak „helyet kértek" a városképben, hanem uralkodó elemeivé is váltak. Ma a szocialista város és Miskolc kapcsolata az itt élők gondolkodásában elsődlegesen a gyárakat jelenti. Miskolc szocialista város a gyárai és a gyári munkások révén. Az alábbiakban a kérdésre három interjúalany válaszát lehet olvasni: Mitől szocialista egy város? „Hát azért mert akkor nagy volt a gyár, sokan dolgoztak ott, sokat termelt"

9 „Az az igazság ez a bélyeg... jó lett volna, mert rengeteg embernek munkahelyet teremtett a Kohászat is, meg a Digép is. [...] így mondták Miskolcra. A munkásosztályt domborították ki. Az embereknek tulajdonképpen munkát kell adni...

10 „Miskolc nehézipari város volt, ez a hátránya. Mert a Kohászatban dolgozott 18 ezer ember, a Dimávagban is vagy 10 ezer, meg a bányákban is. Ezek megszűntek egyik napról a másikra. Egyszerre 30 ezer ember lett munkanélküli. "" Város - rendezés - antropológia A tér olyan, amilyennek és ahogyan a használója látja. Adott településen élők képzetei határozzák meg az egyéni és társadalmi csoportok térszemléletét, térhasználatát, térbeli cselekedeteit. A világháború pusztításai, majd az azt követő fejlődés és társadalmi átrendeződés Miskolc képét teljesen átformálta. A lakosoknak új mentális térképet kellett 7 Gcrmuska 2003. 244-5, French, R. A.-Hamilton, F. E. Ian 1979. Is There a Socialist City? In: R. A. French, F. E. Ian Hamilton (cds.) The Socialist City. Spatial Structure and Urban Policy. ChichcstcrNcw York-Brisbanc-Toronto, 1-21., Smith, David M. 1996: The Socialist City. In: Andrusz, Grcgory-Harloc, Michacl-Szclenyi, Ivan (cds.) Cities after Socialism. Urban and Regional Change and Conflict in Post-socialist Societies. Oxford, 70-99. 8 Valcntiny 1959.98. 9 Interjúrészlet, I.V. 10 Interjúrészlet, Cs. B. 11 Interjúrészlet, K. J.