A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

Ville", a város építészeti-művi megjelenése és az „urbain", a város szellemi tartalma, amely utóbbit úgy értelmezik, mint az épített és természeti környezet fizikai tényezői mellett megjelenő, azt létrehozó, illetve átalakító emberi közösség alkotó természetét. Ennek tükrében Miskolc szocialista korszakát értelmezve, összekapcsolódik a szocreál építészet, a modernizmus az ipari, „acélvárosi koncepcióra" építő törekvésekkel és az ezeket használó társadalmi csoportokkal. Hogyan értelmezhető építészet és társadalom kontextusában az a város, amely a szocializmus politikai-ideológiai szemléletének hatására, 19. századi, csekély gazdasági szereppel bíró településből az ország második legnagyobb településévé nőtte ki magát a 20. század második felében? A szocialista ideológia és a városrendezési elméletek hatása alatt teljesen új város született az '50-es évektől kezdődően, körülbelül 30-35 év leforgása alatt. Kialakulását megalapozó fejlesztő tervezői stratégiáit alapvetően gazdasági és iparfejlesztési célok,

3 a szabad munkaerő-kínálat, valamint katonai, stratégiai szempontok

4 határozták meg, akárcsak a legtöbb új város esetében. A szocializmus várostervezése az '50-es években három típusát, három fő feladatát különböztette meg a városépítésnek: egészen új városok megalakítása, meglevő városok erőteljes továbbfejlesztése és végül meglevő jelentéktelen települések városokká növelése és átszervezése formájában.

5 Ezzel egyidejűleg jelent meg a szocialista város kifejezés, ahol a jelző elsősorban a korszakra és politikai szemléletre utalt. A későbbi évtizedekben a fogalom változásokon ment keresztül, és a szakirodalomban fokozatosan a szocializmus idején megjelent városokra kezdték alkalmazni, amely ugyanakkor a városok tipizálása miatt, állandó viták tárgyává is vált. Szelényi Iván a szocialista városfejlődést szociológiai értelmezésben szintén, mint a „létező szocializmus" termékét értelmezte. Megfogalmazása a korszak építészetének elgondolásával állítható párhuzamba, amely szerint a szocialista város jelzős szerkezete a szocialista országok városait jelenti, akárcsak az építészetben a szocialista városépítés kifejezés. A szocialista város kifejezés új értelmezésben jelent meg a '80-as évek városszociológiai kutatásaiban, ahol - és itt elsődlegesen Szirmai Viktória nevét kell megemlíteni már a korszak városépítészetének egy típusára alkalmazott kifejezéssé válik és elkülönül az új városoktól.

6 A rendszerváltást követően ez a megkülönböztetés is eltűnik a tudományos gondolkodásból és egységesen ismét a korszakban átalakult városok jelzőjévé válik. Ezen paradigmaváltások miatt Miskolcnak a szocializmus és a szocialista városok sorában történő elhelyezése is folyamatosan változott abból adódóan, hogy a település nem új városként jött létre, mint Dunaújváros és nem is egy kis településből átszervezve, mint Tatabánya. Az 1959-ben Sós-Faragó-Herman-Korompay építészek által szerkesztett könyv bevezető szavában említett várostipológia már magában rejti azt a problémát, amely a meglévő város továbbfejlesztéséből és a kistelepülés átszervezéséből keletkező települések különválasztásával a közöttük levő határvonal megrajzolásával adódik, miután a vizsgálatok elsősorban az új városokra, az új városokba, illetve a jelentéktelen települések átszervezésével létrejövökre irányulnak. A későbbi kutatásokban épp ezért gyakran nem önálló típusként jelenik meg Miskolc. 3 Szirmai 1988. 4 Gcrmuska 2003. 5 Sós-Faragó-Hcrman-Korompay 1959. 5. 6 Tipikus szocialista városnak például Ajka, Komló, Kazincbarcika vagy Sztálinváros.