A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Pirint Andrea: Ecsettel, szóval és tettel. Bartus Ödön (1888-1950) festőművész munkássága
festői „feltárásai". 30 A miskolci templomok sora, a szentléleki zárda romjai, a boldvai református templom és a diósgyőri várrom mellett az alföldi szélmalmok, olaszországi tanulmányútjainak eredményeképpen pedig az itáliai műemlékek egész sorozata „épült be" festői életmüvébe. Ebbe a sorba tartozik a fentebb már említett Régi kapu Miskolcon című akvarellje is, amely alkalmat nyújt arra, hogy Bartus művészetének egy olyan járulékos érdemét emeljük ki, ami eddig háttérben maradt. A festő habitusából és a továbbélő régi korszellemből adódó historikus szemlélet már ösztönösen is magában rejti a műemlékvédelem szándékát. Nem véletlen, hogy a kosáríves, romos barokk kapuzat nosztalgiával tolmácsolt mása épp a műemléki bizottságot ösztökélte vásárlásra. Ám a dolgot más oldalról is meg lehet közelíteni, és ezt neveztük fentebb járulékos érdemnek: Bartus a műemlékek, régi épületek festői „felmérésével" nem egy objektumot - lehet mondani - megmentett az utókor számára. Az általa megörökített régi miskolci zsinagóga ma már éppúgy nem létezik, mint maga a „régi kapu" sem, ami egyébként ahhoz a már lebontott, egy időben kórházként is funkcionáló Fáy-házhoz tartozott, amelynek barokk kori tervrajzairól szólva Komáromy József megjegyzi: „A Fáy-ház udvarára bevezető kapuzat ... képét Bartus Ödön festménye és egy korabeli fénykép őrzi a miskolci múzeumban". 31 De vajon valóban ösztönösen fejlődött ki a halódó emlékekkel való intim kapcsolat? Vajon nem volt-e valami konkrétabb ráhatás is a továbbhúzódó historikus szellemen és az egyéni habituson kívül? Úgy hisszük, hogy volt. Részünkről nagy szerepet tulajdonítunk Bartus középiskolai osztályfőnöke, Selyebi Kiss Lajos (1864-1945) rajztanár befolyásának. Bartus épp középiskolai tanulmányait végezte, amikor tanára egy igen erőteljes műemlék- és műtárgyvédelmi munkálkodásba kezdett. Ö lett a frissen megalakuló Borsod-Miskolczi Múzeum képzőművészeti szakosztályának vezetője, valamint tagságot nyert a borsodi műemlékek összeírására kiküldött bizottságba. Kiss Lajos nevéhez fűződik a megyaszói evangélikus templom festett deszkamennyezetének restaurálása is. Hogy a mindezen munkásság mögött meghúzódó szellemiségből igen sok plántálódott át a fogékonyabb tanítványok lelkébe, az biztosra vehető. Kiss Lajos ugyanis ezt a szellemiséget kvázi „bevitte" az iskola falai közé. Bizonyság erre az is, hogy a megyaszói projektbe tanítványait is bevonta, mégpedig olyan formában, hogy tehetséges végzős diákjaival hatvan rajzon örökíttette meg a mennyezet kazettáinak magyaros motívumait. 32 Kiss Lajosnak abban is perdöntő szerepe lehetett, hogy a néhány évvel ezután érettségiző Bartus épp a rajztanári pályát választotta. (Hogy a mester - tanítványához hasonlóan - maga is elsősorban akvarellista volt, azt már csak megemlítjük.) Bartus tíz év múlva tért vissza Miskolcra, s kettejük kapcsolata magától értetődően mélyült tovább. Egyenrangú partnerekként szerepeltek a közművelődési egyesület csoportos tárlatain, müveikkel azonos müvészetideált képviselve. 33 Amikor pedig Bartus 1922 nyarán azzal a céllal időzött Szalonnán, hogy a református templom pusztulófélben lévő középkori fres30 A népszerű témákat többször is megfestette. 31 Komáromy 1966. 24. 32 Kiss Lajosra vonatkozó értesülések forrása: Szabó 1985. 33 Barátságukat jelzi, hogy Kiss Lajos több saját alkotással is megajándékozta Bartust. 1959-ben Bartus özvegyétől tíz darab Kiss Lajos-mü került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeibe.
