A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Pirint Andrea: Ecsettel, szóval és tettel. Bartus Ödön (1888-1950) festőművész munkássága

leszállított áron volt alkalma megvásárolni a tanulmányút előtt vagy akár azt követően.

14 1930. november elsejével a festő már a Collegium Hungaricum tagjainak sorába tartozott, a következő év novemberében pedig már nagyszabású kiállításon adott számot szülővárosának a Rómában készült munkákról, egyúttal a tanulmányút során művészetében bekövetkező fejlődésről (6-7. kép).

15 A kiállításról - melyen egyébként Bartus felesége „mint bőrön dolgozó iparművésznő" szintén bemutatkozott néhány tárcával, könyvfedéllel - a sajtó ugrásszerű festői haladást regisztrálva, lelkesen számolt be.

16 Ezt követően már nem ért el különösebb festőművészi sikereket. A 30-as években egyre kevesebb csoportkiállításon szerepelt és - ismereteink szerint - már csak Miskolcon. Egyéni kiállításokra sem igen vállalkozott. A 6. kép. Római utca, 1931. (HOM) soron következő önálló „tárlata" valójában egy megbízásos mű miskolci bemutatója a Zenepalota ruhatári (sic!) helyiségében. A kiállított kép, amely a nyíregyházi gyalogezred megrendelésére készült, II. Rákóczi Ferencről készített másolat Stettka Gyula után. Még tudunk néhány hivatali portrémegrendelésről: 1934-ben Andrássy Gyula grófról festett nagyméretű olajképet,

17 két évvel később Liechtenstein László főispánt örökítette meg egy ugyancsak impozáns tablón.

18 Ez utóbbi portrét a Művészet című lap is reprodukálta, mégpedig a borsodi művészekről ugyanott olvasható cikkhez kapcsolódóan. Ebben a rövid kis írásban alig egy-egy félmondat szól a térségben dolgozó festőkről, legtöbbjüknek csupán neve kerül megemlítésre. Örömmel regisztráljuk, hogy az elsőként szóba hozott festő épp Bartus, ám amit a cikkíró hozzákapcsol, az nem túl biztató. Mint írja: „Bartus Ödön tanár jellegzetessége a múlt művészetének aprólékossága; leginkább arcmásokat fest".

19 A szűkre szabott mondatból kél dolog is kiolvasható. Először is: feladta festői önmagát, hisz azzal foglalatoskodik leginkább, ami nem az ő művészi világa, portrékat fest. Másodszor: ismét tanár. Be kellett látnia, hogy a festészetből főállásban megélni mégsem lehet. 1936. április 25-től a miskolci iparos tanonciskola igazgatói állását töltötte be.

20 Bartus festői pályáját végigkövetve, a kortárs által is említett „kihasított természetrészekről" szólunk utolsóként. A sikerekben gazdag 20-as évek indító darabjai közé 14 Mindezekről maga a részjegy tájékoztat - HOM Képzőművészeti Adattár. 15 6. kép: Római utca, 1931. - akvarell, papír 370x280 mm HOM KGy Ltsz.: 75.367.; 7. kép: Róma látképe, 1930. - akvarell, papír 400x505 mm Magántulajdon. 16 Legrészletesebben: (kyb.): Bartus Ödön képkiállítása. Reggeli Hírlap 1931. nov. 26. 7. 17 Olaj, vászon 140x100 cm HOM KGy Ltsz.: 74.37. 18 Olaj, vászon 136x95 cm HOM KGy Ltsz.: 74.38. 19 s. gy: Borsodi művészek. Művészet 1937. 6. szám 44. 20 Erről értesít: Thurzó Nagy 1965. 317.